A MEGVÁLTÁS ÁRA

Hogyan élheti egy keresztény ember a lehető legtudatosabban a hitét itt a földön?



"Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén." (1Péter 1:18-19)

Hogyan élheti egy keresztény ember a lehető legtudatosabban a hitét itt a földön? - Péter apostol erre keresi a választ az első levelében, amit kifejezetten kezdő hívőknek írt. Amikor elindulsz a hitben járás útján a bátorságod eleinte nagy, de a tapasztalatod még kicsi. Sok mindent ismersz és tudsz már, mert érdekelt, mert megragadta a figyelmedet és utánajártál, de vannak még előtted bőven olyan dolgok, próbák és eredmények, amikre nem biztos, hogy fel vagy készülve. De az idős apostol fel akar tölteni mindenkit munícióval az előtte álló harcra. Ezért írja a következőket:

Tudatosítsd magadban mindig,
hogy mibe került a megmentésed!

A megváltásunk, a megmentésünk a legfontosabb az egész világon. A Biblia alapján nem túlzás azt állítanunk, hogy ez a téma foglalkoztatja az egész világmindenséget, amit Isten alkotott. Az oka egyszerű: Isten jellemét, irántunk való csodálatos szeretetét - amit Sátán megkérdőjelezett és megkérdőjelez mindig - láthatod meg benne.

Hogyan élheti egy keresztény ember a lehető legtudatosabban a hitét itt a földön?

Bár ez az Igevers nem mond el nekünk mindent erről, mégis nagyon sok lényeges tanulság van benne.

1. Az életünk Isten nélkül, bár szeretteinktől kaptuk, mégis hiábavaló élet.

Tudom, hogy ezzel sokan vitatkoznak és talán te is, aki olvasod e sorokat, de gondolj bele! Bármilyen csodálatos értékeket, kedvességet, szeretetet, vagy akár vagyont örököltél a szüleidtől, ezek mind hiábavalóvá lesznek, ha nem tarthatod meg azokat örökre! Akár azért, mert te nem jutsz az örökkévalóságba, akár azért, mert esetleg ezek közül nem minden érdemes rá, hogy örökké fennmaradjon.

2. Sokan azok közül, akik érzik már ezt a hiábavalóságot, próbálják kitölteni a belső ürességet valami fontossal, de egyáltalán nem mindegy, hogy mivel!

Az életem értelme kérdésre sokan a karrierben, a sportban, művészetekben, vagy a családban keresik a választ. De a piramisépítők már mind holtak, bár porladó épületeinket még látjuk egy ideig. Ugyanez igaz mindenre, amit az ember Isten nélkül tesz, hogy a neve fennmaradjon. Vagyis végül minden eltűnik, megsemmisül. Ezért vannak sokan akik a vallásban keresik e lehetőséget és azt gondolják, ha elég jó leszek ki tudom érdemelni mégis az örökkévalóságot. De tévednek. Nincs semmi, amit fel tudunk cserébe ajánlani az üdvösségünkért.

A zsidók is azt gondolták, hogyha elegendő áldozatot hoznak, ha mindig igyekeznek betartani a szabályokat, majd bejuthatnak a mennyország kapuján. De Péter azt írja az ezüst, az arany sem az áldozati bárányok sokasága nem elég, bármennyit ajánlok is fel adományként. Ez elég elkeserítő a ma emberének is, akik jó-cselekedeteikkel, adományaikkal igyekeznek tetszelegni mások és önmaguk előtt. Amit te, én, mi emberek tenni tudunk önmagunkért, az édes-kevés.

3. Mégis van reménységünk!

Mert Isten Jézus Krisztus által megszerezte nekünk az üdvösséget és azt nekünk ajándékozza. Az áldozatot nem neked, nekem kell meghoznom, mert Ő hozta meg. Ő odaadta a tökéletességét, hogy bennünket tökéletleneket megmentsen. És mond csak, hogyan lehet a tiéd, egy ajándék, amit neked készítettek el előre? Hát egészen egyszerűen: ha elfogadod. Hát fogadd el! A tiéd! És gondolkodj rajta, miért is kaptad!

ATTILA
Ötletgazda
Restás László, adventista lelkipásztor

Ezeket olvastad már?

A GYERMEK HITÉNEK ÁRTÓ SZÜLŐK

TANULSÁG AZ EURÓPÁN KÍVÜLI ÉBREDÉSEKBŐL

5 VEZETŐ A TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁKRÓL