| A VISKÓ. KERESZTÉNY VAGY OKKULT? |
A viskó című alkotás milliókat hozott lázba szerte a világon. Azonban amíg egyesek zseniális műnek mondják, mások meg vannak győződve, hogy igen ártalmas alkotás.
Jézus nem véletlenül a hitetésre hívta fel először a figyelmet az utolsó időszak jeleként, amit utána többször megismételve hangsúlyozott a tanítványainak:
"Jézus így válaszolt nekik. 'Vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszen titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják. 'Én vagyok a Krisztus!' És sok embert megtévesztenek.' " (Máté 24:4-5)
"Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodás dolgokat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is. Íme, előre megmondtam nektek. Ha tehát azt mondják nektek, 'Íme, a pusztában van', ne menjetek ki! 'Íme, a belső szobában van', ne higgyétek el!" (Máté 24:24-26)
Nagyon fontos megállni Jézusnak ebben a kijelentésében, mert nincs másféle igazság, ami a hamis krisztustól, a világban felemelkedő antikrisztustól megőrizné a szívedet!
Hogyan jön ide William Paul Young "A viskó" című műve?
Senki sem tagadhatja, hogy több milliós példányszámban kelt el mind ez, mind másik, az "Éva" című könyve is, de nézzük ez utóbbi ajánlásából kiemelve a következő sorokat, olvassuk figyelmesen! "A 22 millió példányban elkelt sikerkönyv, A viskó szerzőjének új, minden eddiginél felforgatóbb regénye. W. Paul Young Kanadában született, a gyerekkorát viszont Új-Guinea bennszülött törzsei között töltötte a misszionárius szüleivel. Kezdetben csupán a közeli barátainak és családtagjainak írta a történeteit, míg A viskó (amelynek megírásában a saját fiatalkori útkeresése inspirálta) el nem hozta számára az ismertséget. Mindkét eddigi regénye felkerült a New York Times sikerlistájának első helyére. Jelenleg Oregonban él a családjával."
Most lássuk hát a szerző gyerekkorának színhelyét, bennszülöttkultúráját!
"Pápua Új-Guinea kultúrájára a rendkívüli sokszínűség jellemző, mivel az országban több száz kisebb népcsoport él, főként a belső területek falvaiban. Közös jellemzője a pápua közösségeknek a természetvallás és az animizmus. A pápua falvak vallási központja a szellemház. Az ősök tisztelete igen fontos része a pápua hitvilágnak, fából faragják ki az ősöket ábrázoló szobrokat, és a szellemházban helyezik el. Nem ritka az állatáldozat bemutatása sem a szellemeknek, de a belső területeken előfordul még a kannibalizmus is. A szellemeket tisztelik, és tartanak a démonoktól, akik a hitük szerint emberi és állati alakot egyaránt felvehetnek. A pápua falvakra jellemző, hogy külön nagy házban élnek a férfiak és a nők. A sértést vérbosszúval torolták meg, emiatt gyakori volt régen a törzsek közötti háborúskodás."
Ez a szellemi hatás gyermekkora óta befolyással van a szerzőre és az írásaira; nem mondható tiszta forrásnak, sőt, nagyon is veszélyes, különösen, amikor nemcsak egyet eközül, hanem az általa megismert vallási irányzatok keverékét tünteti fel az isteni hármasságként sajátosan, a maga "megismerése", fantáziája, nem a Biblia tükrén keresztül magyarázó színekben; és terjeszti is azt a keresztény könyvkiadók, gyülekezetek segítségével.
Ezt hívják szinkretizmusnak, ami a hitetés, becsapás táptalaja, "kifinomult" okkult elemekkel, amihez a mai világban forgolódva könnyű hozzászokni, de nem célszerű azoknak, akiket Isten kihívott ebből a világból, és megtisztított mindezektől drága áron, Jézus tiszta és szeplőtlen vérével, az Ő életét adva nekünk a bűn és a halál helyett! Miért menne hát vissza bárki is ezek után oda, ahonnan kijött, ahogy a megtisztított disznó "a sár fertőjébe" (2Pét 2:20-22)?
Nem játék kacérkodni ezzel, és más szellemet, más evangéliumot, más krisztust elfogadni, ahelyett, mint amit a kezdetben megismertünk, aki által hivők lettünk!
(Pál apostol elég kemény szavakkal beszél erről A galatákhoz írt levél 1. fejezetének 6-9. versében!)
A rossz apakép gyökere a műben, nagyon úgy tűnik, a történetet figyelve, egy keresztény, de hirtelen haragú, könyörtelen, iszákos apa valahol a háttérben, mint a fájdalom és hitehagyás forrása. Viszont a hitét megélő anya és a barát mindig jó és megbízható. Nagyon fontos ennek a sebnek a begyógyulása, ahhoz, hogy egy ember – különösen egy később apává vált férfi – mind az Isten-képét, mind pedig a saját apai szerepét egészséges módon lássa, és tudja megélni.
Ebben a műben erre is hamis "megoldást" nyújt egy Papa nevű nagymamás nőisten. Majd az ezoterikus találkozás a főhős és az apja szelleme között, akiről nem tudjuk meg a filmben, hogy megtért volna a családja megfélemlítéséből, kínzásából, mégis, úgy ölelik meg egymást, mintha minden rendben lenne. Az biztos, hogy nem a pokolban vannak, csak egy tisztáson, ahol messziről különböző színes fényben sziporkázó emberi lelkek tartózkodnak, és figyelnek azokra, akik nekik nagyon fontosak.
Ez lenne az ősök szellemének helye?
A viskó pedig a szellemház, aminek pitvarában a hamis jézus faragja a koporsót, hogy a főhős szellemi giz-gazos, de gyönyörű vadvirágokkal teli kertjében eláshassa az indián férfiisten segítségével megtalált lánya holtestét, majd, ha úgy dönt, hogy itt marad, már délután együtt hancúrozhat a korábban eltemetett kislányával?! Csak okkult igézés, hitetés lehet az az erő, ami vakká teszi ezek megítélésére a Biblia-olvasó keresztényeket, vagy egy másik hozzáállás veszélye, ami nem külső behatás, hanem belső kívánság eredménye (2 Tim 4 :3-4).
Az apa- és Isten-kép helyreállítása igei alapon
Ez is az utolsó időszak ígéretével kapcsolódik össze. Az Ószövetség legutolsó soraiban olvashatunk az apa-fiú kapcsolat helyreállításáról, tehát Istennek igenis fontos ez.
"Íme, én elküldöm nektek Illést, a prófétát, mielőtt eljön az Úr nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiúkhoz fordítja, a fiúk szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek, és meg ne verjem e Földet átokkal." (Mal 4:5-6)
Nagyon fontos mindkét irány, atya → fiú, fiú → atya!
Ha az egyik fél nem nyitott még, vagy meghalt már, akkor a kölcsönös rendezés kizárt, ám így is elengedhetetlen a megbocsátás szeretetben! A szeretet olyan ajándék Istentől, amit az emberek nem értékelnek a helyén, sajnos! Amíg mi magunk nem kezdünk el adni, addig nem várhatjuk el a másiktól sem, hogy ő legyen az első! Különösen fontos ez a szülői tisztelet parancsa miatt! Isten, a mi teremtőnk, alkotónk előbb szeretett minket, akkor, amikor még bűnösök voltunk, és lázadtunk ellene.
A tékozló fiú történetében láthatjuk a jó apa képét, aki nem a fiú jelenlegi állapotára nézett, hanem kitartóan várta vissza, ami csak a szeretet ereje által lehetséges volt; itt, ahogy Istenhez térésünkkor is, Ő volt a kezdeményező azzal a gyermekébe vetett hittel, amit a szeretet táplált. Valójában ennek a szeretnek mindig Isten – az Atya - a forrása. János apostol leveleit olvasva, feltárul ez az igaz atyai és az Ő Fiától is átélt, megtapasztalt, megélésre inspiráló szeretet, amiben, ha élünk, hiszem,
nincs olyan seb, amire ne lenne gyógyír!
"A Szentlelket ne akadályozzátok abban, hogy a munkáját végezze! A prófétai ajándékot és üzenetet ne becsüljétek le, viszont mindent gondosan vizsgáljatok meg, hogy valóban Istentől származik-e! Ha igen, akkor ahhoz ragaszkodjatok, de maradjatok távol mindentől, ami gonosznak látszik!"
(1Thess 5:19-22 ERV-fordítás)
Ezeket is ajánljuk
