6 MÓDSZER A NEM KERESZTÉNY FÉRJ SZERETETÉRE

"Nem ért meg engem! Utálja a zenémet, nem akar gyülekezetbe járni, és semmi közös nincs bennünk. Hogy működhet így egy házasság?" Sírt, miközben kitárta a lelkét. "Senki sem érti meg ezt a magányt. Senki!"



Életvezetési tanácsadóként lehetőségem van részt venni a nők küzdelmeiben. Az új ügyfelem viszont nem tudta, hogy nekem is hasonló küzdelmeim vannak. Megértem fájdalmának mélységét, mivel én is egy olyan férfit szeretek, aki nem szereti az én Uramat.

Új hit, új küzdelmek
Tizenhárom évvel a házasságkötésünk után fogadtam be Krisztust. A férjem viszont még nem ismeri el, hogy szüksége lenne a Megváltóra. Hisz abban, hogy van Isten és nehezményezi, ha "hitetlennek" nevezik, de úgy gondolja én túl messzire menten ezzel a dologgal. Az, hogy én szenvedélyesen követem Jézust, úgy tűnik különböző utakra vezetett minket, és mindketten belátjuk, hogy a házasságunkban tátongó szellemi szakadék feszültséget okoz. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a Szent Lélek eljött, hogy megvigasztaljon és vezessen olyan módokon, ahogyan nem is gondoltam volna.

Amikor keresztény lettem, megváltozott az életem. Más zenét kezdtem hallgatni, új barátaim lettek, vasárnapjaimat a gyülekezetben töltöttem, estéimet pedig Biblia tanulmányozással. Hirtelen már nem az a nő voltam, akit a férjem elvett feleségül! Ráadásul azt állítottam, hogy valaki mást szeretek – Jézust – és a férjem számára ez az új szerelem valóságos fenyegetésnek tűnt.

Visszatekintve, már értem azokat az időszakokat, amikor Scott elhagyottnak érezhette magát a féltékenység és elutasítás jogos érzései miatt, amit neheztelésként és hallgatásba burkolózva mutatott ki. Az a vágyam, hogy kövessen engem ebbe az új életbe, valójában még jobban elszakított minket egymástól. Majd a saját magányomban kezdtem elveszíteni férjem iránti tiszteletemet.

"Minden férfiben ott lakozik a király és a gyermek. Azt a felét hozod ki belőle, ahogyan beszélsz vele."


Legyél közreműködő társ. Vedd át a kezdeményezést!
Ha én magányos voltam, mennyivel magányosabb lehetett Scott? Saját fájdalmaim közepette, én a Szentíráshoz, a dicsérethez, istenfélő barátaimhoz, és az imához fordulok – de ő hová tud fordulni? Ha én vagyok a keresztény, nem nekem kellene kinyújtanom a kezem felé?

Azok számára, akik felemás igában élnek, a keresztény fél van elhívva arra, hogy kezdeményezze a házassága megerősítését. Legyünk őszinték, csatáinkat gyakran a saját büszkeségünkkel vívjuk.

Sőt, néha talán még Istent is ürügyként használjuk arra, hogy ne változzunk. Házasságunk 29 éve alatt, 16 évet töltöttem Krisztust keresve, de csak az utóbbi 6 évben a férjemet keresve. Megnyílt a szemem arra, hogy Scottot ugyanúgy lássam, ahogyan Isten látott engem: egy elveszett léleknek, akinek szüksége van a kegyelmére. Nem volt könnyű, és nem állítom, hogy mindenre megtaláltam a választ, de Isten Igéjének megismerése, és bölcs tanácsai révén eljutottam egy olyan helyre, ahol megújult szeretettel és tisztelettel tekinthetek a férjemre. Miután évekig próbáltam őt megváltoztatni, rájöttem, hogy nem Scottnak kellett megváltoznia – hanem nekem! Sok hibát vétettem ezen az úton, de értékes leckéket is tanultam.

1. A férjem üdvössége érte van és nem értem
Könnyebb lenne számomra, ha együtt járnánk a gyülekezetbe, ugyanazok lennének a barátaink és hasonló lenne az életszemléletünk. De rájöttem, hogy többet imádkoztam a saját kényelmemért, mint Scott üdvösségéért. A Szentírás emlékeztet bennünket: "Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt." (Jakab 4:3). Rájöttem, hogy indítékaim önzőek és helytelenek voltak. Most már nem az ő üdvösségében reménykedem, hanem Istenben, aki meg akarja adni azt.

2. Nem az én feladatom
Scott nem a projektem akar lenni, ő a szívem vágya akar lenni! Imádkozhatok, könyöröghetek érte, bátoríthatom, de soha nem lehetek érte felelős. Péter emlékeztet minket arra, hogy Isten türelmes, és "hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson" (2 Péter 3:9). Isten sokkal jobban akarja a férjem üdvösségét, mint azt valaha is el tudnám képzelni.

Azok számára, akik felemás igában élnek, a keresztény fél van elhívva arra, hogy kezdeményezze a házassága megerősítését


3. Tedd őt prioritásoddá
A sok teendőm sokfelé húz, és bevallom, gyakran a terveimet a férjem igényei elé helyeztem. Scott is érezte magát elutasítottnak és magányosnak időnként, ezért is fontos, hogy az ő szemszögéből is lássam az életet. Létfontosságú, hogy figyeljek az ő prioritásaira, miközben növekszem keresztényi mivoltomban. Ebben a kihívásban is a Szentírásból merítek bátorítást: "Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki az ő feleségét úgy szeresse, mint önmagát; az asszony pedig meglássa, hogy félje a férjét." (figyelembe vegye, tisztelje, becsülje, részesítse előnyben, dicsérje, szeresse, csodálja őt felettébb). Bízom az Úrban, hogy segít nekem a férjem iránti tiszteletadás útján járni.

4. Tiszteld őt!
A lelkészem azt mondta: "Minden férfiben ott lakozik a király és a gyermek. Azt a felét hozod ki belőle, ahogyan beszélsz vele." Láttam, hogy a csodálatom inspirálja és motiválja Scottot; azt is láttam, hogy a negatív szavaim és viselkedésem tönkreteszik őt. Megerősíthetjük és dicsérhetjük a férfit, akit szeretünk, vagy elítélhetjük és lebecsülhetjük azt a gyermeket, akit irányítani akarunk. A tiszteletlenség minden házasságot tönkretesz és pusztítóan hat egy férfira. Feleségek, akik felemás igában élnek nehéznek találhatják, hogy tiszteljék az eltérő értékrenddel rendelkező férjüket, de ha arrogáns hozzáállásukkal alacsonyabb rendűeknek éreztetik férjeiket, az még inkább ellenállásra készteti őket Istennel szemben.

5. Imádkozz!
Egy hitetlen házastárs elutasíthatja felesége minden erőfeszítését, de a kitartó ima ereje megállíthatatlan. "Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok." (1 Thesszalonika 5:16-18). Az ima a férj hozzájárulása nélkül is célba érhet.

6. Engedelmesség
A Szentírás arra ösztönzi a felemás igában élő nőket is, hogy kövessék Jézus példáját, és válasszák az alázatosságot: "Hasonlóképpen az asszonyok engedelmeskedjenek az ő férjöknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is az ígének, feleségük magaviselete által íge nélkül is megnyeressenek; szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket." (1 Péter 3:1-2).

Erős akaratú, magabiztos, független nő vagyok. Néhány évvel ezelőtt az engedelmesség puszta gondolatától is felállt a szőr a hátamon. Pedig az 1 Péter 3:1-2 kifejezetten a hitetlen férfiakkal házasságban élő nőkhöz szól, és arra buzdít, hogy életmódunkkal tegyünk bizonyságot, ne pedig a szavainkkal. Az igazi alázatra tekintsünk úgy, hogy csendben éljük meg az evangéliumot. Az alázat önkéntes válasz arra, hogy lemondunk a jogainkról Isten dicsőségére. Nehéz feladni az igazamhoz való jogomat, de Isten dicsőségének fényében a büszkeségem elengedése mindkettőnket egy olyan helyre emel, amely a bizalom helye lesz házasságunkban.

Szeretni őt, szeretni Istent
A lelkem még mindig vágyik a spirituális egységre legintimebb kapcsolatomban, de egyetlen házastárs sem tudja betölteni azt az isteni elhívást, amely Jézus lábaihoz vezet. Ha nem az Úrban találjuk meg a beteljesülést, könnyen irreális elvárásokat támasztunk férjünkkel szemben, akár keresztény, akár nem. Ha megengedjük Istennek, hogy felhasználja a házasságban tapasztalható egyenlőtlenséget, akkor egy lehetőséget kapunk arra, hogy mélyebb, meghittebb kapcsolatot teremtsünk Istennel.

"Hitetlen", "összeférhetetlen", "felemás iga" – mindezek elég kedvezőtlen viszonyok egy olyan házasságban, amely azért szakadt ketté mert az egyik fél Krisztusban hisz. Bár a házasságunk szellemi szempontból nem volt egy könnyű út, őszintén mondhatom, hogy nagyot nőttem hitben és kitartásban házasságom missziós mezején. Szellemem felkiált a férjemért, hogy megismerhesse az Egyetlent, akit én ismerek, az én feladatom mégis csak az, hogy imádkozzam érte, megéljem az evangéliumot és bízzak. Tudom, hogy Isten oly módon munkálkodik, ami számomra elképzelhetetlen.

*Megjegyzés: "Kérlek, ne feledd, hogy óriási különbség van a két ember közötti egészséges kapcsolat, és egy olyan kapcsolat között, ahol a házastársad fizikailag vagy érzelmileg bántalmaz. A cikk nem arra szolgál, hogy ha egy bántalmazó társ mellett élsz, akkor még jobban alázkodj meg és tedd ki magad az agressziójának. Ezért ha olyan helyzetben vagy, hogy verbálisan vagy fizikailag bántalmaznak, azt tanácsolom, hogy kérj segítséget!"