VITATJÁK DÁVID KIRÁLY LÉTEZÉSÉT

A régészek hatalmas városrészt fedeztek fel a hebroni dombok alatt, amely a bibliai Dávid király idejében épülhetett ki. A felfedezés mérföldkő a Dávid király létezéséről folyó viták kapcsán, annak ellenére, hogy a legtöbb régész már a Bibliát tényszerű, történelmi alapnak tekinti.



"25 évvel ezelőtt senki nem kételkedett abban, hogy Dávid király létező, történelmi alak volt." - mondta Avraham Faust professzor, a régészeti ásatás vezetője. "Az elmúlt 25 évben azonban a Dávid király személyét érintő teóriák, és különösen a királyságának léte és annak nagysága erősen vitatottá vált."

"Az új felfedezés Tel-Etonban, a Hebron-hegység keleti részén található, amely azt sugallja, hogy a hegyvidéki királyság fennhatósága jóval nagyobb területre terjedt ki, mint azt egyes tudósok hitték." - tette hozzá Faust.

Az ásatás során a régészek között heves vita alakult ki, hogy Dávid király valóban létezett-e, valós történelmi alak volt-e vagy csak egy mitológiai alak, aki csak a Biblia oldalain létezik. Az újonnan felfedezett Tel-Eton-i városrész, Faust és Yair Sapir régészek szerint egykor Dávid királyságának része volt. A város alapjait minden kétséget kizáróan Kr.e. X. században építették - Dávid királynak a Biblia szerint való uralkodása idején.

"A felfedezett városrész kapcsán a legmegdöbbentőbb a hegyvidéki királyságnak az idők során bekövetkező, nyomon követhető változása, fejlődése, mely gyakorlatilag szóról szóra megegyezik a Bibliában leírtakkal. Ezeket a változásokat most kézzel fogható leletek bizonyítják. Így, ha valaki azt gondolja, hogy Dávid király nem valós személy volt, akkor ezeknek a személyeknek elő kellene állniuk egy másik névvel, aki király lehetett és uralkodhatott ezekben az időkben és mindezt véghez vihette, amit már megírt a Szentírás."- tette hozzá Faust professzor.

Ez a kapcsolat a Biblia és a jelenlegi régészeti felfedezés között problémás lehet Dr. Eilat Mazar, izraeli régész szerint. "A régészet nem hiten és a Biblián alapszik, hanem bizonyítékot keres." - mondta Dr. Mazar. "Először bizonyítékokat találunk, és megpróbáljuk kideríteni az igazságot a bizonyítékok mögött."

Az új felfedezés Tel-Etonban, a Hebron-hegység keleti részén található


"A legtöbb esetben a bibliai események nem felfedezhetők, vagy legalábbis nem azonnal. Még akkor is, ha Dávidról van szó, a Biblia egyik kiemelkedő alakjáról, nagyon kevés olyan esemény van, amely bizonyítékul szolgálhatna a létezéséről számunkra."

Mindazonáltal Dr. Mazar a Bibliát forrásként használja a munkája során, mellyel sok más izraeli régész ellenszenvét kiváltotta, akik elutasítják annak használatát.

"A Bibliát iránymutatásként használjuk a keresések során, de nem bizonyítékként szolgál." - mondta. "Az egyes következtetéseket egy nagyon hosszú és alapos bizonyítási folyamat után vonhatjuk le belőle."

Ana Rina Heymann, Dávid városának kutatója gyakran találkozik olyan szkeptikusokkal, akik megkérdőjelezik Dávid király történelmi valódiságát. "1993-ig nem lehetett bizonyítani, hogy Dávid király létezett." - mondta Heymann. Ekkor a régészek felfedezték a Tel Dán-sztélét.

Jelenleg az Izraeli Nemzeti Múzeumban megtekinthető a Tel Dán-sztélé, amelyet 1993-ban fedeztek fel az Izrael északi részén található Tel Dánban folytatott ásatások során. A két töredékből álló feliratos kőtáblaegy arámi király győzelmét örökíti meg, aki Izrael, illetve Dávid háza felett aratott győzelmet. Ez a legkorábbi elfogadott utalás Dávid nevére, mint a Júda Királyság alapítójára.

"A Tel Dán-sztélé száz százalékban bizonyítja, hogy Dávid király létezett." - mondta Heymann. "Elutasít minden olyan állítást, hogy Dávid király csupán egy kitalált történet valótlan szereplője lett volna."

Ha igazolást nyer, Tel Eton lesz a második nagy régészeti lelőhely, amelyet Dávid királynak tulajdoníthatnak. A Tel-Eton-i helyszín 15 hektáron fekszik, ahol egy erődítményt is felfedeztek, ami a terület regionális fontosságát sugallja.

"Az épületek szépen kivitelezettek." - mondta Faust. Több száz műtárgyat tártak fel a törmelékben, beleértve kerámia edényeket, szőnyeg maradványokat, sok fémtárgyat, nyílhegyeket, amely mind bizonyíték a csatákra Dávid király idejéből.