A FRIGYLÁDA TITKA

Bizonyára alig akad olvasó, aki ne látta volna Steven Spielberg filmjét, Az elveszett frigyláda fosztogatóit. Sokaknak éppen ez a film adta az inspirációt, hogy a régészetet válasszák hivatásként, másokban pedig felcsillant a remény, hogy a Bibliából ismert szövetség ládája egy napon tényleg előkerülhet.



Az elmélet, miszerint a szövetség ládája, közismert nevén a frigyláda, túlélte Júda Babilon általi megszállását, azért él még ma is a köztudatban, mert a Bibliában nem található egyértelmű utalás arra, hogy a láda a Nabukodonozor serege által Babilonba hurcolt kincsek között lett volna. (Lásd: 2. Királyok 36:5-8) Emellett Ezsdrás sem tesz említést arról, hogy a láda visszakerült volna Jeruzsálembe a babiloni fogság után. (Ezsdrás 1:5-11)

A legegyszerűbb magyarázat, hogy a láda a Nabukodonozor által feldarabolt aranytárgyak között volt.

"És elvitte onnét az Úr házának minden kincsét és a király házának kincsét, és összevagdalt minden arany edényt, a melyet Salamon, az Izráel királya csináltatott volt az Úr templomában, a mint az Úr megmondotta volt." (2. Királyok 24:13)

Márpedig a láda is egy ilyen arannyal borított kincs volt az Úr házában. Egy ilyen forgatókönyv azonban

sehol sem aratna kasszasikert.

Az emberek többsége – az ókorban és a jelenkorban egyaránt – nem volt hajlandó elfogadni a gondolatot, hogy Isten hagyta volna, hogy Nabukodonozor elpusztítsa Izrael legszentebb tárgyát. Az ellenállás mértékét mutatja, hogy a mai napig legalább egy tucat elmélet létezik arra, hogy a láda miként élhette túl a babiloni fogságot és az azt követő évszázadok viharait. Az elméletek némelyike bibliai alapokon, eseményeken nyugszik. Az egyik szerint Ezékiás Sénakhéribnek (Szanhérib) adhatta a ládát hadisarcként vagy amolyan békítő ajándékként, hogy megóvja királyságát a támadástól (2. Királyok 18).

Mások szerint hűséges papok rejthették el, amikor Manassé bálványokat helyezett el a templomban.
(Lásd: 2. Királyok 21:1-9)

Indiana Jonesnak köszönhetően pedig milliók gondolják, hogy Sisák, Egyiptom királya Taniszba vitette a ládát. (1. Királyok 14:25-28) A filmtörténet klasszikus jelenetsorozatai közé tartozik, ahogyan Indiana Jones (akit az ifjabb dr. Henry Walton Jones régészről mintázott a rendező) az egyiptomi Tanisz homokkal fedett romjai között található "Lelkek Kútjába" ereszkedve megtalálja a régen elveszett frigyládát.

A legszövevényesebb történet talán I. Menelik nevéhez fűződik, aki Salamon és Séba királynőjének állítólagos fiaként Etiópiába vitte a ládát. Az etióp királyi krónika, a Kebra Nagast, olyannyira komolyan veszi ezt az elméletet, hogy Etiópia vezetői még a 20. században is minden erejükkel próbálták bizonyítani 1. Meneliktől való származásukat. Egyes elméleteket más ókori szövegekre alapoztak.

A Makkabeusok második könyve1 például arról számol be, hogy Jeremiás egy barlangban rejtette el a ládát a babiloni megszállás előtt, Báruk könyve pedig arról ír, hogy a föld természetfeletti módon elnyelte a szövetség ládáját, hogy az ne kerülhessen idegen kezekbe, hanem azután az utolsó időkben kiadja magából. (2. Báruk 6:1-9)

Jeremiás könyvének tükrében azonban az összes elmélet nehezen hihetővé válik:

"Ha majd megsokasodtok és megszaporodtok a földön azokban a napokban – ezt mondja az ÚR –, nem mondják többé: Az ÚR szövetségládája! Szívére sem veszi senki, nem gondolnak és nem is ügyelnek rá, és nem készítik el újra. Abban az időben Jeruzsálemet hívják majd az ÚR trónjának. Minden nemzet odagyülekezik Jeruzsálembe az ÚR nevéért, és nem követik többé gonosz szívük makacsságát." (Jeremiás 3:16-17)

Ebből a szakaszból egyértelmű, hogy a száműzetés alatt a láda már nincs jelen, sőt, arra is kitér, hogy el sem készítik újra. Jeremiás szavaiból arra lehet következtetni, hogy a láda megsemmisülése az akkor érkező zűrzavar idejére volt várható, ezenkívül értelmetlen lett volna annak újra elkészítéséről beszélni, ha el sem pusztult.

A 17. versből pedig az is kiderül, hogy miért nincs szükség többé a ládára. Korábban Isten trónját a ládán található két kérub közötti "fedél" jelképezte, amit a "kegyelem székének" is hívtak (A magyar fordításokban ez 'fedélként' szerepel. Lásd: II. Mózes 25:18-22 és IV. Mózes 7:89). Jeremiás leírja, hogy "abban az időben Jeruzsálemet hívják az ÚR trónjának", később pedig, Jézus eljövetele után, Isten az Övéi között van, legvégül pedig az igaz Jeruzsálem, "Isten sátora", fizikailag is a Földön lesz.

"És láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amint Istentől alászállt a mennyből, felkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony. Hallottam, amint a trón felől egy hatalmas hang ezt mondta: Íme, az Isten sátra az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük;"
(Jelenések 21:2-3)

Egyébként a szövetség ládáját a Jelenések könyve is említi, tudtunkra adva, hogy az a mennyben van, Isten templomában (Jelenések 11:19), tehát teljesen értelmetlen a Földön keresni.

"És megnyílt az Isten temploma a mennyben, és megjelent templomában az ő szövetségének ládája.."
(Jelenések 11:19r)

Érthető, hogy egy ilyen tárgy sokak fantáziáját megmozgatja, ugyanakkor érdemes elgondolkozni azon, hogy a valóság minden tárgynál izgalmasabb és csodálatosabb. Persze az is elképzelhető, hogy az utolsó napokban, az Antikrisztus uralma alatt, előállnak egy frigyláda-pótlóval, ami akár a Jelenések könyvében említett furcsaságok egyike is lehet.

ATTILA
Ötletgazda
Forrás: idokjelei.hu

Ezeket olvastad már?

MIT MOND A BIBLIA AZ ÖNGYILKOSSÁGRÓL?

JÉZUS FELTÁMADÁSA TÖRTÉNELMI TÉNY

NŐK A KORAI KERESZTÉNYSÉG IDEJÉN