KI VOLT KAIN FELESÉGE?

Nőtestvért feleségül venni törvénytelenség. Akkor Káin kit vett el? Léteztek mások is a földön? Ki élt Nód földjén? Beszél erről a Biblia? Nem ismerjük a nevét, de mégis filmekben megjelent és a föld különböző országaiban is beszélnek róla. Ő lenne az a feleség, akiről valaha is beszéltek a történelemben?



A szkeptikusok újra és újra megpróbálják Káin feleségének példáját felhasználni, hogy a Teremtés könyvét kétségbe vonják. Sajnos sok keresztény nem tud elfogadható választ adni erre a kérdésre. Ennek az a következménye, hogy a világ azt gondolja, hogy a keresztények képtelenek megvédeni az Írás hitelességét és a keresztény hitet. Például az 1925-ös Scopes-i tárgyalásnál, William Jennings Bryan ügyész, a keresztény hit képviselője, képtelen volt választ adni Clarence Darrow keresztényellenes kérdésére, hogy "Ki volt Káin felesége"?

A világi sajtó minden tekintetét erre a tárgyalásra fordította, és amit ott hallottak az a mai napig kihat a kereszténységre - a keresztények úgy tűnik képtelenek megvédeni a bibliai feljegyzéseket. A szkeptikusok logikus megtévesztő konklúzióra jutnak, hogy a bibliai feljegyzéseket nem lehet megvédeni.

Az ateista Carl Sagan ugyanezt a kérdést tette fel a könyvében (ami a New York Times best-seller listáján volt) és a "Contact" c. fim is ugyanerre a könyvre épült. A könyvben egy kitalált szereplő Ellie ráébredt arra, hogy nem kap választ Káin feleségével kapcsolatban és a többi feltett kérdéseire sem a lelkész feleségétől, aki a gyülekezeti beszélgető csoport vezetője volt.

Sagan ügyesen használta a gyakran feltett kérdést, mint "Ki volt Káin felesége?" - és egyéb olyan kérdéseket, amelyeket a keresztényektől gyakran megkérdeznek, csak azért, hogy megpróbálják bizonyítani, hogy a Biblia állításai nem igazak. Sajnos sok keresztény nem tud választ adni erre és más fontos kérdésekre! Pedig léteznek válaszok! De mivel sok egyházban hiányzik az apológia (hitvédelem) tanítása - különösen a Teremtés könyvéről - így legtöbb hívő nincs felkészülve arra, hogy válaszolni tudjon a "bennük élő reménységről". (1Pét 3,15)

De ez miért is fontos?
Legtöbb szkeptikus azt állítja, hogy Káin csak úgy tudott feleséget találni, ha más emberek is éltek a földön, akik nem Ádám és Éva leszármazottjai voltak. Sok ember megelégszik azzal, hogy nem fogadja el a Mózes első könyvében lévő teremtési beszámolót, ami egy férfiről és egy nőről beszél a történelem hajnalán - amelyen sok újszövetségi tanítás alapul.

Az evangéliumok hirdetőinek képeseknek kell lenniük megvédeni, hogy minden ember Ádám és Éva leszármazottja, mivel csak azok az emberek menthetőek meg, akik az első emberpár leszármazottjai. Így a hívők legyenek képesek arra, hogy bemutassák, Káin felesége Ádám és Éva leszármazottja. Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, először szeretnénk bemutatni, hogy mennyire fontos megérteni az evangéliumot, az örömhírt.

Az első ember
Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett. (Róm 5,12.) Azt olvassuk az 1Korinthus 15,45-ben, hogy Ádám volt az "első ember". Isten nem egy "csoportot" teremtett.

A Biblia tisztán tanítja, hogy csak Ádám leszármazottjai lehetnek megmentve. Pál Rómaiakhoz írt levelének 5. fejezete azt tanítja, mi bűnösök vagyunk, mert Ádám vétkezett. A halálos ítélet, amit Ádám kapott a lázadásáért az utódaira is átöröklődött. Mivel Ádám volt az emberi fajnak a "feje", és mivel elbukott, így mindannyian elbuktunk Ádámban, és eltávolodtunk Istentől. Ennek a végső következménye az lenne, hogy örökre el kell szakadnunk Istentől, de az örömhír az, hogy van lehetőség visszatérni! Mert az ember miatt került bűn a világba, és Ádám minden leszármazottjának szüksége van egy bűntelen Emberre, aki lefizeti a bűnének a következményét, a halált. De a Biblia azt tanítja, hogy "midannyian vétkeztek" (Róm 3,23.) Mi a megoldás tehát?

A második Ádám
Isten felkészült arra, hogy kiszabadítsa az embert nyomorult helyzetéből. Pál az 1Korinthus 15-ben leírja, hogy Isten egy másik Ádámról gondoskodott! Isten Fia emberi természetet vett fel magára az isteni mivolta mellett és tökéletes Isten-emberré, Jézus Krisztussá vált. Emberi mivoltában Ádám leszármazottja volt (Noén, Ábrahámon és Dávidon keresztül) - így vált a családunk tagjává. Utolsó Ádámnak hívták (1Korinthus 15,45), mert az első Ádám helyébe lépett. Mivel bűntelen, így képes volt a bűn következményét rendezni: "Krisztus azonban feltámadt halottaiból, mint az elszenderültek zsengéje. Mert amint egy ember által lett a halál, úgy egy ember által lett a halottak feltámadása is." (1Korinthus 15,21-22)

Krisztus meghalt (a bűn következményeként), kiontva vérét a kereszten (vér nélkül nincs bűnbocsánat (Zsid 9,22), hogy akik megtérnek bűneikből és bizalmukat a kereszten cselekvő Krisztusba helyezik, azoknak a kapcsolata Istennel helyreálljon. Mivel a Biblia azt mondja, hogy minden ember bűnös, kivéve az Isten-ember Jézus, és mivel mindannyian rokonságban vagyunk egymással (Az ő műve, hogy az egytől származó egész emberi nem lakja a teljes földkerekséget. Apostolok Cselekedetei 17,26), az örömhírnek csak akkor van értelme, ha minden teremtett lény, aki él és élt az első Ádám leszármazottja. Ha nem így lenne, akkor az Örömhírt nem lehetne megmagyarázni vagy megvédeni.

A Zsidókhoz írt levél tisztán leírja, hogy Jézus magára vette az emberi természetet, hogy megmentse az emberiséget (Zsid 2,11-18). Hét századdal, mielőtt ez megtörtént volna Ésaiás próféta szószerint 'Kinsman-Szabadító'-ként beszélt róla, vagyis olyan valakiről, aki vér szerint tartozik azokhoz, akiket megszabadít (Ésaiás 59,20). Ugyanazt a héber goel szót használja, mint ami Boáz és Rúth történetében is jelen van). Így csak az első Ádám leszármazottjai lehetnek megmentve.

Mindannyian rokonok, így csak egy ember lehetett megteremtve a Föld porából (I.Móz 2,7). Ez azt is jelenti, hogy Káin felesége Ádám leszármazottja volt, és nem egy másik nemzetségből származó.

Az első nő
Az I.Móz 3,20-ban azt olvassuk, hogy "És elnevezte az ember a feleségét Évának, mert ő lett az anyja minden élőnek." - más szóval minden ember Ádám és Éva leszármazottja. Így vált Éva az első nővé. Éva Ádám oldalbordájából (vagy oldalából - a héber tsela, I.Móz 2,21-24) származott. Jézus (Máté 19,4-6) és Pál (Efézus 5,31) is ezt az egyszeri történelmi eseményt mondja el a házassággal kapcsolatban. A I.Móz 2,20-ban azt találtuk, hogy Ádám találkozott az állatokkal, de nem talált magának társat. Így bizonyossággal kimondhatjuk, hogy csak egy felesége volt Ádámnak a kezdetben. Nem volt egyetlen egy női leszármazott, aki nem Éva gyermeke lett volna.

Káin öccsei és húgai
Káin volt Ádám és Éva első gyermeke (I.Móz 4,1). Az öccse Ábel (I.Móz 4,2) és Séth (I.Móz 4,25) az első generációhoz tartoztak. Habár, csak ez a három fiúgyermek van megemlítve név szerint, de Ádámnak és Évának más gyerekei is voltak. Az I.Móz 5,4 azt állítja, hogy "Sét születése után Ádám nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat." Ez a beszámoló nem említi, hogy mikor,de többen születhettek Sét születése előtti 130 év alatt. Életük során Ádámnak és Évának sok fiú és leánygyermekük lehetett. A zsidó történetíró Josphus azt írta, hogy "A régi hagyomány szerint Ádámnak 33 fia és 23 leánya született.

A Biblia nem tárja fel, hogy hány gyerekük volt, azonban a hosszú életükre való tekintettel (Ádám 930 évig élt - I.Móz 5,5), mindez lehetséges! Emlékezzünk, azt a parancsot kapták, hogy "Szaporodjatok és sokasodjatok" (I.Móz 1,28). Ha csak a Bibliára támaszkodunk minden elfogultság vagy különös bibliai ötletek nélkül és visszamegyünk a kezdetekhez, amikor csak az első generáció élt, akkor meg kell látnunk, hogy a férfiaknak el kellett venniük a leánytestvéreiket, különben nem létezne a következő generáció!

Nem tudjuk megmondani, hogy Káin mikor házasodott meg, vagy hogy mikor lettek gyermekei, de teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy voltak fiútestvérek, akik feleségül vették a húgukat az emberi történelem hajnalán.

Ellenvetések

Isten törvényei
Sok ember azonnal visszautasítja azt a következtetést, hogy Ádám és Éva fiai és leányai összeházasodtak volna, arra hivatkozva, hogy a testvér házasság tiltott dolog. Ha tiltott dolog lett volna a rokonságon belüli házasság, akkor nem házasodhattak volna. Egy feleség már rokona volt a férjének a házassága előtt, mivel mindenki Ádám és Éva leszármazottja. A közeli rokonok közti házasság tilalma csak Mózes korától lett (Leviticus 18-20). A rokoni házasság nem volt Isten terve ellen (I.Móz 1-2. fejezete). Emlékezzünk, Ábrahám felesége a féltestvére volt (I.Móz 20,12). Isten ezt a kapcsolatot megáldotta Izsákon és Jákobon keresztül. 400 évvel később viszont Isten már megtiltotta az ilyen házasságokat.

Biológiai deformációk
A mai testvéreknek (és féltestvéreknek) a törvény nem engedélyezi a házasságot, mert a gyermekeiknél nagyon megnő a genetikai hibával születés esélye. Minél közelebbi rokon a házastárs, annál nagyobb esélye van a biológiai deformációnak.

Az ilyen törvények kiinduló pontja a genetikában rejlik, amit könnyen megérthetünk. Mindenki egy apai és egy anyai génállománnyal rendelkezik, amelyek együtt körülbelül 35 000 pár gént jelentenek. Ezek kölcsönhatásai határozzák meg egy adott személy tulajdonságait.

Ez még bonyolultabbá teszi a dolgot, hiszen ezeknek a géneknek is ugyanazt a fehérjemennyiséget kell termelniük. (Lásd Genome Mania (Génállomány Mánia)- az emberi génállomány megfejtése: mit jelent?) Minden személy mindegyik génpár egyikét a szüleitől örökli.

Sajnos a gének hibákat tartalmaznak (a bűn és az átok miatt) és ezek a hibák különféle formákban megjelennek, mint például a fülek nem szimmetrikus, torz elhelyezkedése. Nézzünk szembe azzal a dologgal, hogy ha azt mondjuk, hogy valaki "normális", az egyedül a mi normánktól függ.

Minél távolabbiak a szülők, annál valószínűtlenebb, hogy ugyanazok a génhibák talákozzanak. Azok a gyerekek, akik mindegyik szülőtől egy-egy géncsoportot örökölnek, olyan génkészlettel rendelkeznek majd, melyben a génpárok legfeljebb egy rossz gént tartalmaznak. A jó gének felülírják a hibásakat, így a deformáció (legalábbis egy súlyos) nem fordulhat elő. Ahelyett, hogy egy személynek teljesen eldeformálódott füle lenne, csak kajla lesz!

Két ember közeli rokonsága és házassága esetén sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ugyanazokat a genetikai hibákat tartalmazzák, mivel ugyanazoktól az ősöktől örökölték a tulajdonságaikat. Így nagy valószínűséggel egy fiú és egy leánytestvérnek hasonló genetikai hibái vannak. Egy ilyen kapcsolatból származó gyermek ugyanazokat a hibás géneket kapja mindkét szülőtől, ami már komoly deformációt okozhat.

Ádám és Éva még mentesek voltak az ilyen genetikai hibáktól. Amikor az első emberpárt Isten megteremtette, akkor ők fizikálisan tökéletesek voltak. Minden, amit Isten teremtett "igen jó" volt (I.Móz 1,31), így az ő génjeik hibátlanok voltak! De amikor a bűn belépett a világba (Ádám miatt - I.Móz 3,6; Róm 5,12), Isten megátkozta a világot, így a tökéletes teremtés fokozatosan degradálódik, aminek a következménye a szenvedés és a halál (Róm 8,22). Évezredek alatt ezek a degenerációk számos genetikai betegséget produkáltak az élőlényekben.

Káin az első generációban született. Ő (ahogy a testvérei is) már nem tökéletes génállományt kapott szüleitől (a bűn és az átok következtében). De kezdetben a hibák száma még elenyésző volt, mert az nemzedékről nemzedékre nő, a másolás tökéletlensége miatt. Amikor egy testvérpár akkoriban összeházasodott, igen kicsi volt az esélye annak, hogy gyermekeik komoly genetikai hibával szülessenek. Mózes idejében (pár évezreddel később) már olyan degeneratív betegségek jelentek meg, hogy Isten szükségesnek látta, hogy megtiltsa a testvérek és a közeli hozzátartozók közötti házasságot (Leviticus 18-20).

Káin és Nód földje
Néhányan azt állítják a I.Móz 4,16-17-ről, hogy itt Káin Nód földjére ment el feleséget szerezni magának. Így arra következtetnek, hogy egy másik emberi faj is élt a földön, akik nem Ádám leszármazottjai voltak, így Káin felesége tőlük származott.

"Ezután elment Kain az ÚR színe elől, és letelepedett Nód földjén, Édentől keletre. És Kain a feleségével hált, aki terhes lett, és megszülte Énókot. Majd várost épített Kain, és a fia nevéről Énóknak nevezte el." (I.Móz 4,17) Korábban meghatároztuk, hogy minden ember - beleértve Káin feleségét is, - Ádám leszármazottja. Ez a vers nem azt állítja, hogy Káin Nód földjén talált magának feleséget. Káin már házas volt, mielőtt Nód földjére költözött. Nem ott talált egy feleséget, hanem ott ismerte meg (szexuális értelemben - pl.: I.Móz 4,1).

Mások azzal érvelnek, hogy mivel Káin várost épített Nód földjén, így sok embernek kellett élnie azon a vidéken. Azonban a héber szó jelentését nem biztos, hogy mai jelentéssel kell megtölteni. A szó "fallal körülvett város"-t vagy "védett tábort" jelent. Így akár száz embert is magába foglalhatott egy ilyen "város".

Kitől félt Káin? (I.Móz 4,14)
Néhányan azt állítják, hogy sok embernek kellett léteznie a földön, sokkal többnek, mint Ádám és Éva leszármazottjainak, mert ha ez nem így lenne, akkor Káinnak nem kellett volna félnie, hogy megbosszulják tettét. Először, mielőtt a polgári hatóságok létrejöttek, már megbüntették a gyilkosokat (I.Móz 9,6). Ha valaki meg akarta volna bosszulni Ábel halálát, akkor az csak Ábel rokona lehetett. Az idegenek a bosszúval nem igazán törődhettek volna, így világos, hogy Káin nem egy másik nemzettől félt. Másodszor Káin és Ábel is sokkal Ábel halála előtt születtek: Egy idő múlva Kain áldozatot vitt az ÚRnak, a föld gyümölcséből. (I.Móz 4,3)

Vizsgáljuk meg az "egy idő múlva" kifejezést. Tudjuk, Sét születése akkor történt, amikor Ádám 130 éves volt (I.Móz 5,3) és Éva úgy tekintett rá, mint akit Ábel helyett kapott (Sét név jelentése: pótlás; elrendelt, odahelyezett), így Káin születésétől Ábel haláláig körülbelül 100 vagy még több év telhetett el. Ez idő alatt számtalan gyermeke születhetett Ádámnak és Évának, sőt még unokáik is. Így Ábel halálakor már több generáció is élhetett.

Honnan jött a tudás?
Néhányan azt állítják, hogy ahhoz, hogy Káin várost tudjon építeni, szüksége volt tudásra. Ádám és Éva leszármazottjai intelligens emberek voltak! Jubál hangszereket készített (I.Móz 4,21), Tubalkain vasat és rezet munkált meg (I.Móz 4,22). Az erős evolucionista oktatás miatt, sokan úgy gondolják ma, hogy a mi generációnk a legintelligensebb, amely valaha is élt ezen a földön. De azért, mert repülőgépeink és computereink vannak, még nem jelenti azt, hogy azok is vagyunk. A modern technológia a tudás összegyűjtéséből származik. Azok vállaira támaszkodunk, akik előttünk már megtettek dolgokat.

Az agyunk 6000 éve szenved már (Ádám bűne és az átok következtében). Sokkal degeneráltabb a mi generációnk, mint a néhány évszázaddal ezelőttiek. Távolról sem vagyunk olyan intelligensek vagy leleményesek, mint Ádám és Éva gyermekei. A Biblia egy röpke bepillantást nyújt, hogy a kezdetekben ez hogyan is történt.