DNS HASONLÓSÁG ISTEN TEREMTMÉNYEI KÖZÖTT

Vajon a csimpánzok és az emberek DNS-e közti hasonlóság bizonyítja a közös eredetet? Az evolúciós rokonság bizonyítéka?



Az, hogy a csimpánzok és az emberek DNS-e közötti hasonlóság majdnem 100%-os, szinte köztudott, bár a pontos adatok 97% és 99% között változik, attól függően, hogy ki mondja. Mi az alapja ezeknek a feltételezéseknek, és az adatok alapján valóban feltételezhető-e, hogy nincs nagy különbség az emberek és a csimpánzok között? Igaz, hogy csak nagyon fejlett majmok vagyunk? Az alábbi gondolatok abban próbálnak meg segíteni, hogy jobban megértsük ezeket a feltételezéseket.

1. A hasonlóság ('homológia') nem bizonyíték a közös származásra (evolúció)
Inkább egy közös Teremtőre mutat (teremtés). Gondoljunk egy Porsche-ra és egy bogárhátú Volkswagen-re. Mind a kettőnek léghűtéses, négyhengeres farmotorja van, független felfüggesztése, két ajtaja és első csomagtartója. Ezen kívül sok más egyéb tulajdonságuk is hasonló ('homológiák'). Miért van ennek a két merőben különböző autónak olyan sok közös vonása? Mert közös tervezőjük volt, az ember! Az, hogy két dolog külsőleg vagy belsőleg (biokémiailag) hasonló, még egyáltalán nem bizonyítja, hogy közös őstől származnak.

2. Ha az emberek teljesen kölönböznének minden más élőlénytől, vagy ha minden élőlény egymástól teljesen különböző lenne, az azt jelentené, hogy létezik egy Teremtő? Nem! Ebben az esetben azt kellene megállapítanunk, hogy nem csak egy teremtő van, hanem több. A teremtett világ egységessége azonban arra mutat, hogy létezik egy Teremtő Isten, aki mindent létrehozott. (Róma 1,20)

3. Ha az ember minden más élőlénytől teljesen különböző lenne, akkor hogyan élnénk?
Ha enni szeretnénk, hogy tápanyagokat vagy energiát vegyünk fel, mit ennénk, ha biokémiailag minden más élőlénytől alapvetően különböznénk? Hogyan tudnánk megemészteni a táplálékunkat, ha a bennük lévő aminosavak, cukrok, stb. teljesen különböznének azoktól, amelyek a testünket alkotják? A biokémiai hasonlóság azért szükséges, hogy tudjunk táplálkozni!

4. Tudjuk, hogy a sejtben lévő DNS egy szervezet fejlődéséért felelős
Más szóval, ha két élőlény hasonlít egymásra, el lehet várni, hogy hasonlóság van a DNS-ük között. Két emlősnek, például egy bálnának és egy tehénnek a DNS-e jobban hasonlítana egymásra, mint egy tehén és egy baktérium DNS-e. Ha ez nem így lenne, akkor meg kellene kérdőjelezni a DNS információhordozó szerepét. Hasonlóan az embernek és a csimpánznak sok közös külső tulajdonsága van, tehát elvárható, hogy a DNS-ük hasonló. Az összes élőlény közül a csimpánz hasonlít a legjobban az emberre, tehát az ő DNS-ük hasonlít a legjobban az emberi DNS-re.

5. Bizonyos mértékű biokémiai hasonlóság minden élőlényben van.
Tehát van hasonlóság az élesztő és az ember DNS-e között is. Mivel az ember sejtjei sok olyan dolgot tudnak csinálni, amit az élesztő sejtjei, ezért sok hasonlóság van azokban a DNS szekvenciákban, amelyek a hasonló feladatokat ellátó enzimeket kódolják. Néhány szekvencia, mint például az MHC (Major Histocompatibility Complex - Fő Hisztokompatibilis Komplex) fehérjéket kódoló, szinte ugyanaz.

6. És mi van az ember és a csimpánz DNS-e közötti 97%-os (vagy akár 99%-os) hasonlósággal?
Ezek a százalékok nem igazán azt jelentik, amit a nagy példányszámú folyóiratokban (vagy néhány híres tudományos folyóiratban) állítanak. A DNS az információját négy kémiai vegyületben kódolja, amit bázisoknak nevezünk, rövidítésük C, G, A és T.

Ezen bázisok hármas kombinációját egyszerre a sejt bonyolult lefordító gépezete leolvassa, hogy meghatározza a 20 különböző aminosav szekvenciáját, amit a fehérjékbe beépítenek. Az emberi DNS-t legalább 3,000,000,000 nukleotid építi fel. Megfelelő összehasonlítást még nem végeztek. A csimpánz DNS-ét még nem szekvenálták teljesen.

Akkor honnan jött ez a "97%"-os hasonlóság? Egy viszonylag fejletlen technikával álapították meg, amit "DNS-hibridizációnak" neveznek, ahol az emberi DNS egy részét felmelegítik és egyszálúvá hasítják, majd összekeverik a csimpánz DNS-sel. Ez a kettő utána újból kétszálú DNS-t (duplex) hoz létre. Több oka lehet, hogy egy DNS miért hibridizál, vagy miért nem. Ezek közül csak az egyik a hasonlósági fok (homológia). A molekuláris homológiával foglalkozó kutatók épp ezért már nem is használják ezt a megközelítő adatot.

Helyette inkább az olvadási görbe alakjából kiolvasható más paramétereket használnak. Miért terjedt el akkor annyira ez a 97%-os szám? Elképzelhető, hogy tudományban járatlan emberekkel próbálták így elhitetni az evolúció azon állítását, hogy a majmoktól származunk.

Érdekes, hogy az eredeti jegyzőkönyvek nem tartalmazták az alapvető adatokat, és az olvasónak el kellett hinnie az adatok értelmezését. Sarich és mások megszerezték az eredeti adatokat, és felhasználták azokat a homológiai kutatásokban felhasználandó paraméterek kiválasztására. Sarich jelentős hanyagságot fedezett fel Sibley és Ahlquist adataiban, valamint a statisztikai analízisükben. "Amikor az adatokat megvizsgáltam, rájöttem, hogy még ha akár minden más rendben volt is, a 97%-os adat mindenképpen egy alapvető statisztikai hibából származott - nevezetesen abból, hogy két adatot úgy átlagoltunk, hogy nem vesszük figyelembe a két adat megállapításához végrehajtott megfigyelések számát. Helyes átlagolás esetén a hasonlóság 96,2%, és nem 97%. Emellett nem reprodukálták az adatokat, és ezért Sibley és Ahlquist adatai nem nevezhetők megbízhatónak."

Mi lenne, ha az ember és a csimpánz DNS-e 96%-os homológiát mutatna? Ez mit jelentene? Azt jelentené, hogy az ember és a csimpánz egy közös ősből származtak volna? Egyáltalán nem! Az emberi DNS-ben lévő információ 3 milliárd bázispárban van jelen minden emberi sejtben, ami egyenlő 1000 enciklopédia információtartalmával. Ha az ember csak "4%"-ban különbözne, az információtartalom 120 millió bázis párt jelentene, ami 12 millió szót jelentene, vagyis 40 nagy méretű könyv információtartalmával lenne azonos. Ekkora gátat mutációkkal (a DNS véletlenszerű változása) biztosan nem lehetne áthidalni.

7. Vajon két DNS szekvencia közötti hasonlóság azt jelenti, hogy azonos a jelentésük vagy funkciójuk?
Nem feltétlenül. Hasonlítsuk össze a következő mondatokat: Ma sok tudós van, aki az evolúciós paradigmát és ateisztikus filozófiai következtetéseit kétségbe vonja. Ma nincs sok tudós, aki az evolúciós paradigmát és ateisztikus filozófiai következtetéseit kétségbe vonja. Ez a két mondat 97%-ban hasonló, mégis ellentétes jelentésük van! Ez nagyon hasonlít ahhoz, amikor relatíve nagy DNS szekvenciákat ki-be lehet kapcsolni relatíve rövid kontroll szekvenciákkal.

A DNS-ek közötti hasonlóság tehát nem azt jelenti, amit az evoluciót népszerűsítők mondanak!

ATTILA
Ötletgazda

Ezeket olvastad már?

JÉZUS UTOLSÓ SZAVAI

NÉPIRTÁS VAGY ISTENÍTÉLET AZ ÓSZÖVETSÉGBEN?

ÁDÁM ÉS ÉVA ALMÁJA