Betöltés..

|

Utoljára módosítva: 2017. 09. 08.
A KERESZTÉNY KÖZÖSSÉG HATÁSA.

A legutóbbi több ezer számot mutató tanulmány szerint a templomba járás jó hatással van az egészségünkre. Komplex áttekintés, tuományos szemszögből.




A Vanderbilt Egyetem kutatói májusban publikálták azt a tanulmányt, amely szerint a középkorú felnőttek körében, akik az elmúlt évben legalább egyszer végeztek valamilyen egyházi szolgálatot, fele olyan valószínűsége volt a halálozásnak, mint azoknak, akik nem végeztek ilyen szolgálatot.

A betegségmegelőzési központok által gyűjtött "országos egészségügyi és táplálkozási vizsgálati felmérés" adatai alapján a tanulmány kutatói 10 biológiai stresszjelzőt vizsgáltak meg 5449 férfi és nő körében, a 46-65 évesek korosztályában. Ezek után összehasonlították a stresszjelzőket a válaszadók saját vallásos szolgálatának bevonásával, és így összefüggést találtak a vallásos szolgálatban való részvétel, az alacsonyabb szintű stressz és a hosszú élettartam között.

A tanulmány kiegészíti a témához kapcsolódó tudományos felmérés eredményét. Egy sokkal nagyobb tanulmány, amely 74 534 nőt foglalt magába, tavaly publikálta azt a felfedezést, amely szerint a hetente többszöri vallásos szolgálatot végzők halálozási aránya 33 százalékkal alacsonyabb volt, mint azoké a nőké, akik egyszer sem vettek részt egyházi szolgálaton.

De még akkor is, amikor a tanulmányok felhalmozódnak, és a szakirodalom közel áll ahhoz, hogy meggyőző legyen, még sok kérdés merül fel a vallási szolgálat és az egészség közötti kapcsolatról. Az egyik, hogy az emberek különböző okból vesznek részt vallásos szolgálaton. Mi a helyzet az olyan szolgálattal, amely jobb egészségi állapotot nyújt? Ima? Szociális kapcsolat?

Milyen gyakorlati következtetést lehet levonni ezekből a tanulmányokból?

És a vallásos jelenlét vajon indoka-e a hosszú életnek vagy valami másnak? Lehet, hogy azok az emberek, akik járnak templomba, zsinagógába vagy mecsetbe, történetesen egészségesebb életmódot folytatnak? Talán ők hajlandók egészségesen étkezni, rendszeresen mozogni, elkötelezni magukat a biztonságos szex mellett, valamint nem (vagy csak mértékkel) fogyasztani alkoholt?

Mi van azokkal az emberekkel, akiket közös érdek köt össze? Például kötés vagy póker, önkénteskedés az írástudási központokban vagy az állatok megmentése? Megvizsgálta-e már valaki, hogy ezeknek a csoporttagoknak alacsonyabb halálozási arányuk van-e? És végül, ahogyan sokféle bizonyíték utal arra, hogy a vallásos szolgálat összefügg a pozitív egészségügyi állapottal, ez azt jelenti-e, hogy az orvosoknak fel kellene írniuk heti szolgálatot a betegeiknek?

"A vallás hihetetlenül összetett" – mondta Neal Krause, a Michigan Egyetem nyugdíjas közegészségügyi professzora, aki vezető kutató a Landmark Spirituality and Health Surveyben. "Azt mondani, hogy »A templomba járás jót tesz az egészségednek«, egyszerre jelent mindent és semmit. A kérdés az az, hogy »Mi folyik itt pontosan?«"

Krause rámutat arra, hogy nem minden vallási irányzat jó.

A vallási elkötelezettség negatív egészségügyi eredményt is produkálhat, például, ha az emberek arra motiváltak, hogy (csak?!) bűntudatból menjenek gyülekezetbe, vagy azért, mert úgy érzik, Isten a betegségükön keresztül bünteti őket. Valójában a tanulmányok kimutatták, hogy a negatív vallási "megbirkózás" komoly lelki szorongást okozhat, amely depresszióhoz vagy korai halálhoz vezethet.

De összességében a kutatók szerint a szellemiség és az egészségügy területe – amely kiterjed számos tudományos diszciplínára, beleértve a közegészségügyet, az ápolást, a szociális munkát, szociológiát, pszichológiát, az orvostudományt – javulást mutat, ahogyan a kutatók egyre mélyebbre ásnak, és megpróbálják felkutatni az ok-okozati összefüggést, és kiküszöbölni azokat a tényezőket, amelyek javíthatják az egészségügyi eredményt.

Egy dolog van, amiben sok kutató egyetért. A tanulmányok, amelyek azt vizsgálják, hogy az imádság gyógyíthatja-e a betegséget, módszertani, etikai és teológiai szempontból hibásnak bizonyultak.

Azon túl, hogy az imádság megfelelő tárgya a tudományos kutatásnak, tény, miszerint lehetetlen számszerűsíteni (meghatározni) egy adott időben felajánlott imát, volt egy sor etikai megfontolás is (etikus-e nem imádkozni valakiért, és Isten nem mindenkit, csak néhányunkat gyógyít-e meg). A legjobb tanulmányokból kiderül, hogy az idegenek által kínált ima, néha közbenjáró imának nevezik, nem volt hatásos a műtéten átesett, lábadozó betegeken.

A vallásos jelenlét azonban az, amihez a kutatók folyton visszatérnek. A kérdés továbbra is fennáll. Milyen gyakorlati következtetést lehet levonni ezekből a tanulmányokból?

Sok kutató egyetért abban, hogy még ha a vallásos részvétel hozzá is járul a jobb egészségi állapothoz, nem helyénvaló, ha egy orvos azt mondja a betegeknek, hogy járjanak templomba, ha hosszabb ideig akarnak élni; éppen úgy, ahogyan az sem lenne helyénvaló, ha az orvos azt mondaná a betegeinek, házasodjanak meg, mert a kutatás azt mutatja, hogy a házas emberek tovább élnek. De ez nem jelenti azt, hogy az orvosoknak nem kellene érdeklődniük a páciensek lelki szükségletéről.

"Az orvosoknak mindent tudniuk kellene, ami képes befolyásolni a beteg jólétét, legyen az az étrendje, a társadalmi elkötelezettsége, a fegyvertartási joga vagy a vezetés közben történő sms-ezés" – mondta Richard Sloan, a Columbia Egyetem Orvosi Központjának biomedikai kutatója. "Az én kifogásom az, amikor az orvosok megpróbálják meggyőzni a betegeket, hogy olyan vallási gyakorlatot folytassanak, amely potenciálisan kényszerítő lehet."

Például, Richard állítása szerint, egy orvos számára etikátlan lenne megpróbálni a betegeit áttéríteni egy adott hitre, vagy imádkozni velük. Hasonlóképpen, nem világos az sem, miszerint jó ötlet-e gyülekezetbe járni azért, hogy a túlélési esélyünk jobb lehessen. De néhány tanulmány a vallás és az egészségügy kereszteződésében segíthet abban, hogy a klinikai orvosok jobb munkát végezzenek a betegek gondozásában.

Például, tanulmányok kimutatták, hogy a kórházban levő kápolnák látogatása jobb egészségügyi eredménnyel jár. Kutatók állítása szerint, amikor a betegek szellemi, lelki szükséglete teljesül, sokkal elégedettebbek az általános ellátásukkal is. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a kápolna látogatásának előnye, miszerint a betegek sokkal nyugodtabbak, és úgy érzik, jobban tudják irányítani az egészségüket.

Több ilyen kutatásra van szükség a lelkipásztori beavatkozás hatékonyságát illetően, mondta Christina Puchalski, az orvostudomány professzora és a George Washington Egyetem Lelkiségi és Egészségügyi Intézetének igazgatója.

"Mit tudunk tenni azért az emberért, aki szenved? – kérdezte Puchalski. – Mit teszünk azért, hogy ne legyenek egyedül? Én próbálok ott lenni velük, kísérni őket a szenvedésükben." És miközben a kutatók azon dolgoznak, hogy kibogozzák a közvetítő tényezőket a vallásos szolgálatból, amely a titkos összetevőket tartalmazhatja az egészségre nézve, kevés kérdés merül fel a vallási csoportok felé ezzel szemben.

"Nevezzen meg olyan emberi intézményt, amely a közösség érzését és reményt ad, valamint arra tanít, hogyan elmélkedj, és milyen diszciplína társul ahhoz – mondta Sulmasy. – Ha ez nem vallás, akkor is közel lesz a valláshoz."


Értékelés: 10.0/10 (2 szavazat alapján)

Fordította: Fügeczki Réka | Forrás: christianheadlines.com
Ha tetszett, kérlek támogass minket.

Ezeket olvastad már?

A SÖTÉT 50 ÁRNYALATA ELLENI KAMPÁNY

VALLÁS ÉS FÖLDÖNKÍVÜLI ÉLET

TÚLJÁRNAK A POLIPOK DARWIN ESZÉN?

Ne maradj le semmiről! Kedveld facebook oldalunkat: