A VIKING "KÉKFOGÚ" KIRÁLY KINCSE

Németország keleti részén két hobbi fémkereső bukkant rá a történelmi szempontból a tudósok szerint is nagy jelentőséggel bíró leletekre. A talált kincsek az egykori dán király, Harald Gormsson, más néven Kékfogú Harald tulajdona volt. Az ő nevéhez fűződik a dánok keresztény hitre térítése.



René Schön, tanár és tanítványa, a 13 éves Luca Malaschnitschenko januárban detektoraikkal fém tárgyat észleltek a Rügen-sziget északi végén. Kiásták a tárgyat, amiről elsőként azt gondolták, hogy alumíniumból van. Nem tartott sokáig, hogy rájöjjenek, a műalkotás ezüstből készült. Azonnal felvették a kapcsolatot a hatóságokkal és felfedezésükről senkinek nem szóltak, amíg az illetékesekegy régészeti csapatot nem szerveztek a helyszínre.

A régészek azonnal megkezdték a helyszín feltárását, melynek során még több kincset fedeztek fel, úgy mint nyakláncokat, gyöngyöket, brossokat, gyűrűket és több mint 600 pénzérmét. "Ez a kincs a legnagyobb pénzlelet ebből a korból a Balti-tenger keleti térségében, ezért kiemelkedő jelentőségű."- nyilatkozta az egyik régész.

A sok érme a Kékfogú Harald 958-tól 986-ig tartó uralkodása idejéből származik. A király Dánia, Észak-Németország, Svédország és Norvégia területein uralkodott. Régészek próbálják megfejteni a kincs történetét, amelyet talán akkor temettek el, amikor a Kékfogú Pomerániába menekült, ahol 986-ban halt meg.

Az új felfedezés Tel-Etonban, a Hebron-hegység keleti részén található


Ez nem az első olyan kincs-lelet, amely a Kékfogú Haraldé lehetett. Alig néhány kilométerrel távolabb, Hiddensee szigetén találták meg 1873-ban a híres hiddensee-i aranykincset, amelyet a dán királynak, illetve közvetlen környezetének tulajdonítanak.

A kereszténység Dániában való elterjedésének történetét egyes tudósok kétségbe vonják, mivel két középkori író egymásnak ellentmondó beszámolót is ad a megtérésekről. Ami tény azonban, hogy

Dánia az első skandináv ország, amely keresztény lett.

Ezt maga a Kékfogú király is megörökítette 975-ben egy mai napig álló, rúnaírást tartalmazó kőszoborral. Az Enciklopédia Britannica azt állítja, hogy a rúnaírás a legismertebb Dániában. A kőszobor felirata így szól:

"Harald király ezt az emléket készítette Gorm, az apja és Thyra, az anyja után. Az a Harald, aki Dániát és Norvégiát uralta és a dánokat a kereszténység felé fordította."

A Kékfogú király öröksége fellelhető a mai okostelefonokban és laptopokban is. A vezeték nélküli Bluetooth technológia kidolgozója úgy gondolta, hogy a Bluetooth elnevezéstaláló lenne, hiszen a király inkább kommunikációval és kevesebb kardhasználattal törekedett a dán törzsek egyesítésére. A Bluetooth céglogója is rúnaírással van megjelenítve, amely a király nevének monogramját ábrázolja.