MENNYIRE VILÁGI NYUGAT-EURÓPA?

A vallási szolgálatok és gyülekezetek számának csökkenésével úgy tűnhet, hogy Nyugat-Európa a világ azon régiója, ahol a hit egyre inkább kihalóban van.



Ferenc pápa is az ezen folyamatok miatti aggodalmának adott hangot, amikor nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy "a nyugati társadalom hajótörést szenvedett és csak pár túlélő próbált meg tutajt építeni a túlélés reményében". Az egyes gyülekezeteket aggasztó fenti jelenség tisztázása érdekében felmérést végeztek és a nyugat-európaiak véleményét megkérdezve a vallásról kiderült, hogy a helyzet

annyira nem aggasztó, mint az elsőre tűnt.

A felmérés során 15 országban kerestek fel 24.599 felnőttet, akiknek 64 százaléka kereszténynek vallotta magát, még, ha csak 18 százalékuk jár is havonta egyszer gyülekezetbe. A megkérdezett, magukat kereszténynek vallók 46%-a nem gyakorolja a hitét. Ezeknek a hitüket nem gyakorló keresztényeknek saját vallási és társadalmi nézeteik vannak, melyek esetenként politikai véleményüket is befolyásolja, például növekvő vitákat okoz ezek között az emberek között a muzulmán bevándorlás jelensége.

"A keresztény identitás továbbra is valós és fontos Nyugat-Európában, még azok között is, akik ritkán mennek templomba. Ez nem csupán egy 'névleges' identitás, amely gyakorlati jelentőséggel nem bír." - áll a felmérés kapcsán készített jelentésben.

A keresztény identitás továbbra is valós és fontos Nyugat-Európában.

Paul Bickley, a kutatás vezetője szerint "Nyilvánvaló, hogy a vallási identitás és a gyakorlat egyaránt csökkenőben van. Ugyanakkor a többség hite nincs veszve, csak fel kell ébreszteni sokakban a buzgóságot. Bonyolultabbak ezek a számok, mint ahogy azok elsőre tűnnek. Meg kell látnunk mögöttük, hogy sokan csak bátorításra szorulnak hitük újra felfedezésében és annak gyakorlásában."

A felmérés során megkérdezettek mintegy fele azt mondta, hogy hisznek egy magasabb hatalomban vagy lelki erőben, és sokan válaszolták, hogy a Biblia által leírt Istenben hisznek, csak éppen hitük kifejezésének módját nem ismerik. 87 százalékuk gyermekeiket is keresztényként neveli. Mintegy 62 százalék egyetért abban, hogy az egyházak és a vallási szervezetek fontos szerepet játszanak a szegények segítésében, érdekesség azonban, hogy ezt ugyanígy gondolja a nem hitben járók 48 %-a is.

A hitüket nem gyakorló keresztények a szociális kérdések kapcsán, úgy mint a migráció, a nemzeti identitás, a növekvő muzulmán bevándorlás miatti heves politikai vitákat kiváltó témákban a keresztényekkel megegyező nézeteket vallanak. A bevándorlással kapcsolatos kérdések kapcsán a hitüket nem gyakorló keresztények mintegy 45 százaléka szerint az iszlám nem összeegyeztethető az európai értékekkel.

"Érdekes, hogy mind a templomba járók, mind a hitüket nem gyakorló keresztények nagyrésze bevándorló és kisebbségellenes nézeteket vallanak." – derül ki a felmérésből.

A felmérés hangsúlyozta, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy a legtöbb keresztény ellenzi a muzulmán bevándorlást, és kihangsúlyozta azt is, hogy az egyházak segítettek a menekültekletelepedésben.

Meglepő, hogy a szociális kérdésekben a hitüket nem gyakorló keresztények mintegy négyötöde egyetértett a nem keresztények 87 százalékával, akik támogatják az abortuszt és a meleg házasságot.

Az eddigi kutatások alapján az amerikaiak esetében a vallás fontosabb szerepet játszik az ő életükben, mint a nyugat-európai lakosok életében. A vallás gyakorlása, az aktív imaélet, Isten dicsőítése fontosabb szerepet játszik az amerikaiaknál, akik keresztény társaikat is a hitük megélésére buzdítják, ezért fontos, hogy mi európaiak is ilyen aktív keresztény életet éljünk és erre bátorítsuk a környezetünkben élő keresztény testvéreinket is.

N. I.
Fordító

Ezeket olvastad már?

ISTENNEK HÁLA, ÉLETBEN A FIÚNK!

AZ EMBEREK VÉLEMÉNYE A TÍZPARANCSOLATRÓL

HOZD A BIBLIÁD AZ ISKOLÁBA!