| ÚJ SZÍV |
"Lőn, amint hátrafordult, hogy Sámueltől eltávozzék, elváltoztatta Isten az ő szívét, és azon a napon beteljesedtek mindazok a jelek." (1Sám 10:10)
A Szentlélek mindig a szívben kezd el dolgozni. A Biblia nyelvezetében a szív a személyiség, a vallási és erkölcsi magatartás központját jelenti, valamint a fizikai erő és a lelki élet forrását. A szívet jelöli meg, mint az akarat, az értelem, az ítélőképesség, az érzelmek és a szenvedélyek székhelyét. Amikor Isten arról beszélt Sámuelnek, hogy az emberek a külső megjelenést nézik, ám az Úr a szívet vizsgálja (1Sám 16:7), azt próbálta elmagyarázni, hogy Ő a személyiségének legbensőbb rétegeit is ismeri. A mai modern korban már rendelkezésünkre állnak az anatómiai, a fiziológiai és a pszichológiai ismeretek, és ezek alapján igyekszünk indokolni, hogy amikor a Biblia lényünk középpontját határozza meg, nem arról a szervről beszél, amely a vért pumpálja szervezetünkben. Tudjuk, hogy arra utal, amit ma az érzések, gondolatok, indítékok, vágyak, ambíciók és a logika kombinációjaként ismerünk - mind arra, ami megszabja, kik is vagyunk Isten szemében. Ezek a tényezők határozzák meg, mi is valójában a "lélek". Egyes tudósok úgy hiszik, amikor az Úr arról beszélt, hogy más emberré teszi Sault, akkor a megtérés tapasztalatára utalt. A megtéréskor a Szentlélek radikális szívműtétet végez el rajtunk. Nem egy négyszeres bypass operációt, hanem szívátültetést. Egy vadonatúj szívet ad nekünk. "Adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet." (Ez 36:26) Sajnos Saul élettörténete azt mutatja, hogy engedte a régi szívet is tovább dobogni, és ez végül megölte őt. Ám ezen a ragyogóan boldog, hatalmas ünnepnapon, amikor a Szentlélek jelenlétének jelei megnyilvánultak, Saul új szíve olyannyira megnyílt a Lélek kenete előtt, hogy az izraeliták elismerték őt, mint a mennyei Felség szolgáját. Imádság a mai napra
|
