| A LÉLEK MEGMUTATJA, KI AZ ÚR |
"Mondta nékik: Miképpen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván: Mondta az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul."
(Máté evangéliuma 22:43-44)
Ki a te Urad, a te Mestered? Amikor Jézust nem csak Megváltódnak, de Uradnak is elismered, óriási lépést tettél a kereszténység valódi erejének megértése és megtapasztalása felé. Ez a felismerés azonban csak a Szentlélek szolgálata által lehetséges. Mikor Adolf Hitler hatalomra került, a németországi egyház elismerte őt "Führer"-ként, de az evangélikus lelkész, Martin Niemöller - akinek szívét egészen betöltötte az igaz Isten Szentlelke - így szólt: "Herr Hitler, az én Führerem nem ön, hanem Isten! Niemöller már korábban megtanulta, milyen tragikus hiba hallgatni az ellenség előtt. "Németországban először a kommunistákért jöttek, és hallgattam, mert nem voltam kommunista. Aztán a zsidókért jöttek, és hallgattam, mert nem voltam zsidó. Majd jöttek a szakszervezeti tagokért, de nem szólaltam fel, mert nem voltam tagja a szakszervezetnek. Következtek a katolikusok, de továbbra is hallgattam, mert én protestáns voltam. Végül értem jöttek, és akkor már nem maradt más választásom, beszélnem kellett!" Niemöller nyolc évet töltött a rettegett sachsenhauseni és dachaui haláltáborokban. Hitler egyik utolsó rendelete az volt, hogy végezzék ki ezt a hűséges lelkészt, aki - Dávidhoz hasonlóan - Lélekkel telve hirdette, hogy Jézus Krisztus: Úr; s hogy az egyháznak joga van az államtól elválasztva létezni és szolgálni. Szerencsére Niemöllert a szövetségesek kiszabadították a fogságból, még mielőtt megtörténhetett volna a kivégzés. Honfitársa, Dietrich Bonhoeffer, aki éppolyan hűségesen vallotta Krisztust élete Urának, sajnos más sorsra jutott. Őt kivégezték, még mielőtt Németország 1945-ben megadta volna magát. Ha elfogadtad Jézust Megváltódnak, erősítsd meg még ma, hogy kész vagy Őt Uradnak vallani, bármi legyen is az ára. Ezáltal majd a Szentlélek vezet téged a győzelmes kereszténység útján. Imádság a mai napra
|
