MEGERŐSÍTJÜK A SZENTLÉLEK BIZONYSÁGTÉTELÉT,
VAGY MEGHAZUDTOLJUK ŐT?

"Aki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette Őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten az Ő Fiáról."
(János első levele 5:10)



Kérdés: Hogyan keltheti egy keresztény azt a látszatot, mintha Isten hazug lenne?
Válasz: Azzal, ha kétségbe vonja üdvösségét.
Kérdés: Honnan tudhatják a keresztények biztosra, hogy örök életük van?
Válasz: Ha hallgatnak a Szentlélek bizonyságtételére, amit szívükbe helyez.

A morva testvérek a szászországi Zinzendorf gróf birtokán felfedezték, mit jelent, hogy "bizonyságtételünk van önmagunkban". Amikor a Szentlélek kitöltetett rájuk 1727. augusztus 3-án, olyan bizonyosságot kaptak üdvösségükről és arról, hogy Jézus a Megváltójuk, hogy "ez az erős bizonyosság egy pillanat alatt boldog emberekké változtatta őket." John Wesley lelkésztől, aki - még annak idején - kételkedett üdvösségében, s így hazuggá tette Istent, Spangenberg morva püspök ezt kérdezte 1736. február 7-én: "Benned van a bizonyságtevő? Bizonyságot tesz-e a Szentlélek a te lelkeddel együtt, hogy Isten gyermeke vagy?" 1736. május 24-én, amikor átélte a megtérés tapasztalatát, és a Lélek általi keresztséget is elnyerte a morva testvérek imaóráján 1739. január l-jén, Wesley felfedezte a választ. Már tudta, hogy "akié a Fiú, azé az élet" (János első levele 5:12). Már nem tette hazuggá Istent.

A metodista örökségre építve Ellen White, a Szentlélekkel teljes adventista úttörő szintén értette, mit jelent a Lélek belső bizonyossága. Sokszor utalt a szívbéli bizonyosságra. "A Szentlélek személy, mert bizonyságot tesz bennünk lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei lettünk. Amikor ez a bizonyosság megszületik, magával hozza saját bizonyítékát. Ilyenkor hiszünk, és tudjuk: Isten gyermekei vagyunk. Sugárzó, tiszta bizonyosságunk üdvösségünk felől olyan vidámságot és boldogságot fest arcunkra, ami Jézus Krisztus minden követőjének sajátja kell, hogy legyen."

Imádság a mai napra
"Köszönöm, Uram, az örök élet és az öröm tagadhatatlan bizonyosságát!"