| ELLENTÉTBEN A FÖLDI ORSZÁGOKKAL |
"És monda: Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt?" (Márk 4:30)
Krisztus romlottnak találta a világ országait. Miután Sátán kivettetett a mennyből, felvonta a lázadás zászlaját a földön, és minden eszközzel azon igyekezett, hogy lobogója alá vonja az embereket. Egy olyan birodalom megalapítása volt a célja, amely az Ő törvényei szerint és saját eszközei által, Istentől függetlenül működik. Annyira jól haladt tervei megvalósításával, hogy amikor Krisztus meg akarta alapítani országát a földön, ekként kellett szólnia: "Mihez hasonlítsuk Isten országát?" A földi társadalomban semmi nem nyújtott lehetőséget az összehasonlításra. Krisztus tevékenysége szöges ellentétben állt az egyetemesen gyakorolt elnyomással és vétkek gyakorlásával. Az Ő elgondolása szerinti ország nem használ erőszakot, és annak alattvalói mit sem tudnak az elnyomásról. Krisztus nem ádáz kényúrként, hanem Emberfiaként jött földünkre. Nem azért jött, hogy vashatalommal leigázza a nemzeteket, hanem hogy "örömöt mondjon a szegényeknek", "bekösse a megtört szívűeket, szabadulást hirdessen a foglyoknak, a megkötözötteknek pedig megoldást", és "megvigasztaljon minden gyászolót" (Ézsaiás könyve 61:1-2). Isteni helyreállítóként jött, hogy gazdag és túláradó kegyelmet hozzon az elnyomott és megtaposott emberiségnek, hogy az Ő szentsége által az elbukott és lesüllyedt ember az Istenség részesévé válhasson. Krisztus azt tanította, hogy egyháza lelki ország. Saját maga mint a béke fejedelme lett egyháza fejévé. Személyében az Istenséggel betöltött emberi létet mutatta be a világnak. Küldetésének végső célja az volt, hogy bűnáldozat legyen a világért, hogy vérének kiontásával engesztelést szerezzen az egész emberiségért. Megváltónk a földön "széjjeljárt, jót cselekedvén" (Apostolok cselekedetei 10:38). Szíve mindenkor átérezte gyengeségeinket, füle mindig nyitva volt a szenvedők jajkiáltásának meghallására, keze pedig szüntelen készen állt a csüggedt és megfáradt lelkek megsegítésére. Mindazok, akik Krisztus országának tagjai, jellemükkel és magaviseletükkel Őt mutatják be.
|
