ISTEN GYERMEKEI

''Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratjának jó kedve szerint, kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama szerelmesben.''
(Efézusbeliekhez 1:5-6)



A Föld alapjainak lefektetése előtt döntés született arról, hogy mindazok Isten gyermekeivé válhatnak, akik a bővölködő kegyelem megragadása által engedelmesek lesznek, és jellemük szentté és szeplőtelenné válik Isten előtt. Isten szabad és fenséges kegyelmének köszönhetünk mindent. A kegyelem volt az a része a szövetségnek, amely lehetővé tette örökbe fogadásunkat. Az Üdvözítő kegyelme teszi lehetővé megváltásunkat, újjászületésünket és azt, hogy Krisztus örököstársai lehetünk. Ha teljesen hisszük, hogy örökbe fogadás által Istené lettünk, már most a Menny előízét élvezhetjük. Isten közelségében járunk, és édes közösséget ápolunk vele. Közelről megismerjük együttérző és gyöngéd lényét, és szívünk összetörik és meglágyul a nekünk adott szeretet gondolatára. Igazán érezzük a lelkünkben lakozó Krisztust. Mi is Őbenne vagyunk, és otthon érezzük magunkat mellette.

Tapasztalatból ismerjük Isten szeretetét, ezért megpihenünk abban. Semmilyen szó nem írhatja le ezt a minden ismeretet meghaladó szeretetet. Egyek vagyunk Krisztussal. Életünk el van rejtve vele Istenben. Bizonyosságunk van afelől, hogy amikor Ő, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt mi is megjelenünk dicsőségben. Mivel erős bizodalmunk van benne, atyánknak nevezhetjük Istent. Mindazok, akik beleszületnek a mennyei családba, Bizonyos értelemben a mi Urunk, Jézus Krisztus testvérei. Krisztus szeretete köti össze egymással az Ő családjának tagjait. Ahol ez a szeretet nyilvánvalóvá lesz, ott feltárul, megmutatkozik ez az Isteni kapcsolat. Az emberek iránt való szeretetünk az Isten iránti szeretetünk földi kinyilatkoztatása. A dicsőség királya azért vált eggyé velünk, hogy ezt a szeretetet belénk plántálhassa, és egy család gyermekeivé tehessen bennünket. Amikor búcsúszavai beteljesednek, ''Szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket'' (János evangéliuma 15:12), amikor majd úgy szeretjük ezt a világot, ahogy Krisztus szerette, számunkra akkor teljesedik be Krisztus küldetése. Ekkor alkalmassá válunk a Menny számára, mert a Menny a szívünkben él.




ATTILA
Ötletgazda