|

10 éves a nicelife! (hála+rólunk+ajándék)
A FÖLD KIRÁLYA 1/2..
"A gondviseléssel perelni kár, hisz könnyedén forgatja az, mihez fel sem érsz." (Milton)


A Vásti bukása és Eszter megkoronázása között eltelt három évben jelentős események mentek végbe a Perzsa Birodalomban. Xerxész, vagy ahogy a Biblia nevezi Ahasvérus, hatalmas ünnepségsorozatot rendezett, ami alkalmat adott egy rendkívül fontos feladat eltervezésére: a Perzsa-öbölön túli nyughatatlan görög városállamok leigázására. A birodalom számos tartományából politikai és katonai vezetők gyűltek össze, akik Susánban sokat fontolgatták a tervbe vett hadjáratot.



Részben talán ez is magyarázza, hogy miért haragudott meg annyira Xerxész Vástira. A birodalmat a fegyelemnek és az egységnek kellett összetartania. Az uralkodó utasításának semmibe vétele, amit Vásti tett, esetleg megingathatná a trón szilárd tekintélyét. A vezérek egyöntetűen a biztos győzelemre számítottak, de a görög nép szívós és agyafúrt volt, nem akartak hát semmit sem a véletlenre bízni. Xerxész hadai leverték a rövid, de heves egyiptomi, babiloni lázadásokat.

Ezek a felkelések, amelyeket maradéktalanul elfojtottak, azt mutatták, hogy szükség van a kiterjedt birodalom stabilizálására, az uralom megerősítésére. Nem lett volna bölcs dolog otthagyni Susánt és a távoli Görögországba menni hadakozni úgy, hogy otthon marad a királynő, aki kereken megtagadta a király parancsát.

Amikor a perzsa csapatok a hellén városállamok felé vonultak, úgy tűnt, hogy semmi sem állhat ellen nekik. A hosszan tartó felkészülés után Xerxész megindult a világ legjobb katonáit felsorakoztató félelmetes hadsereggel. A görögök számban sokkal kevesebben voltak, és az egymással hadakozó városállamok nem alakítottak egységes frontot a hatalmas hódítóval szemben, sőt valójában a görögök közül sokan eleve reménytelennek tartották az ellenállást, így szövetségre léptek a perzsákkal.

Xerxész a nagyszerűen képzett és felszerelt roppant sereg élén haladt. A vereség teljességgel lehetetlennek tűnt. Zászlaja alatt vonult Perzsia virága, talán több mint egymillió ember - habár a történészek nincsenek egy véleményen a sereg létszámát illetően. Nincs, aki győzhetne a perzsák seregén s vitézi népén!" - írja Aiszkhülosz görög költő és drámaíró, akinek bátyja a hellén sorokban küzdött. A Helleszpontuszon az ügyes mérnökei által megtervezett pontonhídon áthaladva nyomult előre Xerxész seregét vezetve.

Xerxész nagyszerűen képzett és felszerelt roppant serege számára a vereség teljességgel lehetetlennek tűnt

Sorra igázta le az útjába kerülő megrémült kisállamokat, míg Athént is le nem verte és fel nem gyújtotta. A görögök csak egyetlenegyszer, Thermopülainál álltak a sarkukra. Drámai győzelem volt, mert a hősiesen küzdő spártaiak az utolsó csepp vérükig küzdöttek, de ez az ütközet csak rövid időre torpantotta meg az ázsiai harcosok hordáinak előretörését. A perzsák felismerték, hogy a szárazföldi győzelem még kevés, ezért hatalmas flottát állítottak ki. A legénység a kor legjobb tengerészeiből - közöttük a föníciaiakból - állt.

A hatalmas flottához Rawlinson szerint mintegy 4000, mindenféle-fajta hajó tartozott. Úgy gondolták, hogy ezzel képesek lesznek a görög tengerészeti erőknek még a nyomát is kiűzni az Égei-tengerről. E rettenetes hatalommal szemben a görögök csak 271 hadihajót tudtak felsorakoztatni. Hérodotosz írja le, hogy Xerxész tengerészei annyira bíztak a görög flotta megsemmisítésében, hogy egyedül attól tartottak a perzsa parancsnokok: a görögöknek sikerülhet kereket oldani.

A szám szerint sokkal kevesebben lévő görögök kételkedtek és haboztak, amint figyelték, hogy milyen rosszak az esélyeik. Themisztoklész, a ragyogó képességű athéni vezér minden ügyességét latba vetette a sikeres ellenállás megtervezésére. Végül megszületett a stratégia: cselhez fognak folyamodni. Themisztoklész elküldött egy szolgát, akiben a perzsák megbíztak, azzal a hírrel, hogy a görögök meg akarnak futamodni. Így elhitette Xerxésszel, hogy el tudja zárni a görög flotta útját,

és végzetes csapást mérhet rá.

A perzsák zárt hadrendbe állították hajóikat, hogy útját állják a görögöknek, ha menekülni akarnának a tengerszorosból, ahol összegyűltek. Akkor Xerxész hadiflottájának törzse lassan támadásra indult. A nagy király öntelten ült egy hegy tetején felállított aranytrónusán, írnokok vették körül, akikre azt a feladatot bízta, hogy az ellenség varható megsemmisítésének a legapróbbleteit is pontosan jegyezzék fel.

Xerxész türelmetlenül várta az utolsó csapást, amivel az erőtlen Görögország büszkeségét egyszer s mindenkorra letörheti. A görögök most semmiképp sem menekedhetnek meg - gondolta. Minden parancsnok azt a határozott utasítást kapta, hogy Perzsia katonai hírnevét és dicsőségét a szalamiszi csata koronázza meg.

Csakhogy pontosan a megfelelő pillanatban Themisztoklész kibontakoztatta ragyogó tervét. Kivárta azt az időt, amikor mindennap feltámad a szél, és hajóval úgy manőverezett, hogy oldalba támadhassa az ügyetlen alakba rendeződött perzsa flottát. A görög hajók sokkal kisebbek voltak, de összehasonlíthatatlanul jobban lehetett manőverezni velük, és különösen jól mozogtak a szűk vizeken. Amint az ütközet megkezdődött, a görögök válaszoltak az idő kihívására.

A görögök győzelme bizonyos értelemben valóban csoda volt

A hatalmas perzsa flotta nehézkes hajóinak a szoroson áthaladva össze kellett húzódni, ami igencsak csökkentette ütőképességüket a csatában. Mire a nap lehanyatlott, a görögök teljes győzelmet arattak, és Szalamisz fordulóponttá vált a történelemben. Aiszkhülosz úgy mondja, hogy a perzsákra a bajok özöne szakadt, teljesen lehengerelve őket.

Xerxész rémülten menekült, Görögországot pedig soha többé nem remegtette meg a perzsa iga gondolata. A történelem egyik legemlékezetesebb győzelme volt ez. Minden jel arra mutatott, hogy Xerxész teljesen leveri a görögöket. Chester Starr mondja: "A maroknyi görög városállam hősiessége a hatalmas Perzsa Birodalommal szemben még ma is csodának tűnik."

A görögök győzelme bizonyos értelemben valóban csoda volt. Elérkezett az ideje annak, hogy a történelem mesteri mintázatában a birodalom sorsa megforduljon. Perzsiának meg kellett kezdenie a világhatalom csúcsáról való lassú visszavonulást. Az ezt követő években már nem lesz olyan hatalmas. Dániel könyve kiemelkedő próféciája szerint Görögországnak kell magához ragadnia a hatalmat. Xerxész tengeri ereje megsemmisült, mint a hálóban kifogott halraj, és a fényűzéstől meg a palotában folyó intrikáktól meggyengült perzsa trónra

végül is majd a feledés homálya borul.

Értékelés: 6.2/10 (26 szavazat alapján)

Forrás: George T. Dickinson: Eszter Királyné c. könyve
Éljen a királyné! A Föld királya 2/2.

Szeretném támogatni a nicelife küldetését!

Ezeket olvastad már?

A KIRÁLY KEGYELTJEI

KÉTFÉLE EMBERTÍPUS 1/2.

A FÖLD KIRÁLYA 2/2.


HIRDETÉS HELYE:

Ne maradj le semmiről! Kedveld facebook oldalunkat: