EGY MÁSIK TÖRTÉNET

A Jézus mellett keresztre feszített két gonosztevő szavai megindítóan mutatják be, mire képes a megigazítás munkája.



"A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazta őt, mondván: 'Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!' Felelvén pedig a másik, megdorgálta őt, mondván: 'Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! És mi ugyan méltán, mert a mi cselekedetünk méltó büntetését vesszük, ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.' Ez mondta Jézusnak: 'Uram, emlékezzél meg énrólam, mikor eljössz a te országodban!' És mondta néki Jézus: 'Bizony mondom néked ma; velem leszel a paradicsomban.' " (Lk 23,39-43)

Egy másik evangéliumból azt is megtudjuk, hogy ezeknek a gonosztevőknek - akik közül az egyik Jézus jobb oldalán lüggött, a másik pedig a bal oldalán - ugyanaz volt bűne. Mindketten bűnösnek találtattak a kormányzat elleni lázadásban, talán még gyilkosságban is, és lopásból tartották fenn magukat. Érdekes, hogy noha azonos a bűnlajstromuk,

a történet végére egyikük üdvösséget nyert,

a másik pedig végérvényesen elveszett. Az is közös bennük, hogy ugyanabban a tehetetlen helyzetben vannak: egyikük sem tehet semmit, hogy megmeneküljön a szenvedéstől és a haláltól. Egyiknek sincs semmije, amit felajánlhatna, hogy megszabaduljon a keresztről, amelyen függ.

A két lator szavai megindítóan mutatják be, mire képes a megigazítás munkája


Máté evangéliumában azt is olvassuk, hogy kezdetben mindketten gúnyolták Krisztust (27,39—1-4). Az idő múlásával azonban egyiküknek nyilvánvalóan kezd feltűnni Krisztus viselkedése, és kezdi újragondolni a hozzá való viszonyulását. Valóban mindketten tanúi Krisztus szenvedésének, mégis csak egyikük élte át a szív megváltozását.

Valójában nem tudjuk, hogyan világosította meg a Szentlélek az értelmét. Feltételezem, hallott valakit Jézus csodáiról beszélni, vagy talán Ésaiás könyve 53. fejezetét olvasni, esetleg egy messiási zsoltárt az eljövendő Messiás szenvedéseiről. Azután láthatta a katonákat, amint sorsot vetnek Jézus ruháira a kereszt lábánál, és hallotta, hogy Krisztus felkiáltott:

"Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?"

Azután a másik gonosztevő, akit érintetlenül hagvtak a látottak, úgy dönt, hogy ismét felemeli a hangját Jézus ellen: "Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!" Ennek a gonosztevőnek a szóhasználatából azonnal kitűnik a hit hiánya: "Ha." Hitre van szükséged ahhoz, hogy üdvözülj. De a másik gonosztevő közbeszólt, hogy megfeddje. "Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! És mi ugyan méltán, mert a mi cselekedetünk méltó büntetését vesszük, ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett." Más szavakkal:

"Még most sem féled az Istent? Ne nehezítsd tovább Jézus helyzetét, mert mindnyájunkat egyformán halálra ítéltek. De azzal különbséggel, hogy mi megérdemeljük, amit kapunk."

Tudod, hogy nevezik ezt? Töredelem.
Megvallja bűnös voltát. Elismeri, hogy a tettei méltó jutalmát veszi el. Az ég óvjon bennünket attól, hogy az Isten és felebarátaink iránti tetteink méltó jutalmát kelljen elvennünk. Beleborzongok, ha csak rágondolok. Nem tartok igényt arra, ami nekem jár; a Jézusnak járó jutalomra tartok igényt!

A gonosztevő ezután rövid könyörgéssel fordul Jézushoz: "Uram, emlékezzél meg énrólam, mikor eljössz a te országodban!" Ez a vámszedő imájára hasonlít a templomban, aki ezt mondta: "Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!" Ugyanaz a felkiáltás, mint Péteré: "Uram, tarts meg engem!" Azért ilyen rövid, mert összesen ennyi ideje maradt ebben a világban. Mégis hatalmas erő rejlik benne.

Bámulatos, hogy haláltusája közepette, Júdástól elárultatva, a világ bűneinek megsemmisítő súlyával a lelkén, a tanítványaitól elhagyatva, az Atyától elszakítva, és mindazon fizikai gyötrelmek ellenére, amiket átélt, Jézus nem ezt mondta: "Nézd, most hagyj békén. Nem látod, milyen nehéz helyzetben vagyok?"

Nem. Azt mondja a gonosztevőnek: "Bizony mondom néked ma; velem leszel a paradicsomban." Hogyan kínálja nekünk Isten az üdvösséget? Azt mondja talán, hogy "lehetséges", vagy "van rá kilátás"? Egyáltalán nem. Krisztus ott, akkor és azonnal bizonyosságot adott annak az embernek az üdvösségre nézve. Mi tudhatjuk, hogy ennek a latornak az első feltámadásban, a szentek feltámadásában lesz része. Megigazult hit által.

Nem hallunk többé a latorról, ezért csak feltételezhetjük, hogy a bűnei bocsánatába vetett hite egyedül Krisztus szavaira támaszkodhatott. De ez bizonyára hatalmas vigasztalást jelentett számára, amikor a halál sötétsége borult rá. Neked is ugyanebben a vigasztalásban lehet részed, most, azonnal. Krisztus azt mondja, "bizony", azaz bizonyosan.

Ahol a pénznek nincs hatalma Mire elég az ingyen ajándék?