A szangvinikusnak környezetével szemben erőteljes befogadó képessége van; a külső benyomások könnyen utat találnak nála az értelemhez és a szívhez. |
A szangvinikusnak Istentől kapott képessége van arra, hogy a jelenben éljen. Mindannyiunknak a jelenben kellene élnünk, de ezt ritkán tesszük. |
A szangvinikus többé-kevésbé bizonytalan és felületes. Ő ugyanis a pillanat gyermeke – ezúttal hátrányára. |
Az énekek és mindaz, ami az istentiszteleteket vonzóvá teszi, őreá különösen erős érzelmi hatást gyakorol. |
Ahogyan testünknek meg kell szentelődnie, ugyanígy temperamentumunknak is meg kell szentelődnie. |
A melankolikus típus élményeit összehasonlítja saját elképzelésének képével, vagyis hozzá méri saját követelményeihez. |
A melankolikus természete gazdag és érzékeny. Nemcsak finoman, hanem mélyen is érez. Ezzel magyarázható, hogy a melankolikusok között sok a nagy művész. |
Önzőbb, mint a többi temperamentum, és hajlamos az olyan mértékű önvizsgálatra, ön-nézegetésre, amely már megbénítja akaratát és energiáit. |
A melankolikus ember könnyen befolyásolható. Ha ifjúkorában érintkezésbe kerül komoly keresztényekkel, az mély benyomást hagy benne. |
A melankolikus legnagyobb gyengesége az önmagában való elmerülés. Ezzel kell felvenni a legdöntőbb harcot. Összes bűne közül ezt a legnehezebb legyőzni. |
A kolerikus természetében az akarat az uralkodó elem. Minden benyomásra az akarat reagál először. |
A kolerikus akaratereje szilárd. Nincs még egy típus, amely természeténél fogva oly erősen alkalmas volna jó és szilárd jellem kialakítására. |
A kolerikus kemény ember. Érzelmi élete gyengén fejlett. Kevéssé tudja magát mások helyzetébe képzelni. |
A kolerikus azok közé az emberek közé tartozik, akiknek érdeklődését csak nehezen lehet felkelteni a vallás iránt. |
Forradalmár szellemmel született, és könnyen fellázad Isten és emberek ellen. Azonban a legvadabb csikókból lesznek a legjobb lovak. |
Ő pillanatnyi helyzetét és magát az életet szerencsés kiegyensúlyozottsággal szemléli, ellentétben a többi típussal, amelyek állandó harcban állnak környezetükkel. |
A flegmatikus jóindulatú és összeférhető természetű. Ebben segítségére van békeszeretete. A mindennapi életben is a nyugodt szemlélő szerepét játssza. |
A flegmatikust nem ragadják el az érzések, legyen az öröm vagy gond, bosszúság vagy az élmények özöne. |
Békésnek és alkalmazkodónak mutatkozik, egyrészt, mert természeténél fogva jólelkű, másrészt, mert kerülni akar minden nézeteltérést. |
Ha a flegmatikus valamilyen mindennapos szeretetszolgálatba kezd, szíve lassan megnyílik.. |
Tévedés úgy vélekedni, hogy lelki alkatunkat a maga tiszta formájában meg kellene tartani, vagy ki kellene irtani. Sokkal inkább nevelésére, átalakítására és megszentelésére kell törekedni. |