| HOGY VISZONYULJUNK A BŰNÖSÖKHÖZ? |
Hogyan reagáljanak a keresztények a minket körülvevő világi történésekre? A legjobb, amit tehetünk, hogy követjük Jézus példáját a bűnösökkel való bánásmód tekintetében is. Tanúsíts megdöbbentő irgalmat nekik. De ne rejtsd el az igazságot, és ne félj a szétszóródó tömegtől.
Jézus jól példázza nekünk, hogyan bánjunk a bűnösökkel. Amióta az Egyesült Államokban meghozták a SCOTUS-döntést, amely legalizálta a melegházasságot, minden oldalról csípős megjegyzések hangzanak el, és rengeteg kérdés érkezett arról, hogyan reagáljanak a keresztények a minket körülvevő világi történésekre. A legjobb, amit tehetünk, hogy követjük Jézus példáját a bűnösökkel való bánásmód tekintetében.
1. Jézus azt mondta, ne ítélkezzünk más bűnös felett
Jézus egyértelműen azt mondja, hogy ne ítéljünk el másokat (Máté 7:1-2). Nem várhatjuk el a nem keresztényektől, hogy keresztényként viselkedjenek. Ehelyett arra kell koncentrálnunk, hogy világosság legyünk számukra, és szeressük őket.
A Biblia újra és újra felhívja a figyelmet a mások szeretetének fontosságára (1Korinthus 16:14; 1Korinthus 13:1–6, 13).
Nehéz szeretni másokat, és megmutatni nekik az evangéliumot, amikor haragszunk rájuk vagy gyűlöljük őket. A harag és a gyűlölet azonban nem Jézus útja.
2. Jézus irgalmat mutatott a bűnben talált bűnösnek
Egy napon Jézus tömegeket tanított a templomban, és a vallási vezetők egy házasságtörésen kapott nőt hoztak hozzá, és a tömeg elé állították. A sokaság vádolta a nőt, majd megkérdezték Jézustól, hogy mit tegyenek vele.
Jézus a legfurcsább dolgot teszi, ami még mindig sokszor megzavarja a Biblia szakértőket is. Először nem válaszol, hanem lehajol és írni kezd a porba.
A jelenlévők választ követeltek, mire Jézus felállt, és így szólt: "Aki soha nem vétkezett, az dobja rá első követ." Aztán lehajolt, és tovább írt a porba! Az ott lévők egymás után távozni kezdtek. A Szentírás azt mondja: "A legrégebbitől kezdve". Valószínűleg a legidősebbek távoztak először, mert az évek során rájöttek, milyen gyengék és kiszolgáltatottak a bűnben, és életük során hányszor mulasztották el betartani Isten törvényét.
Mit írt Jézus abba a porba? Talán a különféle vallási vezetők vagy jelenlévők bűneit írta a porba? Talán arra mutatott rá, hogy "mindnyájan vétkeztek, és híján vannak Isten dicsőségének" (Róma 3:23), vagy "ha valaki azt állítja, hogy nincs bűne, az hazug, és nincs meg bennük az igazság" (1 János 1:8-10). Akárhogy is, furcsa, nem?! Jézus elképesztő irgalmat tanúsít ennek a bűnben elfogott asszonynak.
Miután mindenki úgy távozott, mint a fülét-farkát behúzott kutyák, így szólt az asszonyhoz: "Hol vannak a vádlóid? Egyikük sem ítélt el téged?" – "Nem, Uram" – mondta. És Jézus azt mondta: "Én sem. Menj, és ne vétkezz többé."
Valójában Jézus elképesztő irgalmasságot és meg nem érdemelt kegyelmet mutat a bűnösökkel szemben. De érdekes módon mégis elzavarja az öntörvényűeket.
Jézus nem ad senkinek szabad utat, hogy bűnében maradjon. Azt mondja az asszonynak, hogy "ne vétkezz többé". Egy másik embernek, akivel Jézus találkozott, Jézus azt mondja: "ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled" (János 5:14). Jézus tehát nem megy el szó nélkül a bűn mellett, de nem is ítéli el a bűnöst. Ő az egyetlen, aki jogosan elítélhetné, és mégis inkább egyfajta elképesztő kegyelmet kínál mindannyiunknak. Míg sok keresztény elítéli a bűnösöket, Jézus ennek az ellenkezőjét tette. Az életét adta azért, hogy elhordozza a bűnösök bűnét a kereszten. Megmutatta nekünk, hogyan bánjunk a bűnösökkel.
3. Jézus nem rejtette el az igazságot a bűnösökről
Egyesek azt a következtetést vonják le, hogy Jézus túl gyenge és megengedő volt a bűnösökkel (és gyakran az is volt), de emlékeznünk kell arra is, hogy voltak idők, amikor kemény tanításai miatt nagy tömegek indultak el (János 6:60-68).
Jézus tisztában volt az igazsággal, még akkor is, amikor az nem volt népszerű, és akkor is, amikor tömegek széledtek szét. Nem csak arra törekedett, hogy követőket gyűjtsön, hanem az is a küldetése volt, hogy az igazságot és a szeretetet mélyreható módon ossza meg, olyan módon, amely még ma is felrázza a világot.
Előfordul, hogy gyengéden és tisztelettel osztja meg velünk az igazságot (1Péter 3:15), de ennek ellenkezőjére is találunk példát. Még akkor is, ha a világ néha gyűlöl minket emiatt (János 15:18; Máté 10:22; János 3:19-21).
Ideje figyelmeztetni az embereket – még a nem keresztényeket is -, hogy e világ útjainak halálos következményei lehetnek (Ezékiel 3:18; Ap.Csel 20:26-27). Bár elsősorban az evangélium reményének és igazságának hirdetésére kell koncentrálnunk – mert csak az evangélium képes megváltoztatni a kemény szíveket –, időnként a keményebb fellépés az egyetlen dolog, ami célba talál.
Amikor a bűnösökkel való bánásmódról van szó, szelídségre és szent igazságra van szükségünk. Nem félhetünk attól, hogy nyíltan vállaljuk Krisztus igazságát.
Szomorúvá tesz, amikor a keresztény vezetők, vagy általában a keresztények nem ismerik el Isten Igéjének igazságát pusztán azért, mert az népszerűtlen a kultúrában, és elriaszthatja az embereket. Előfordulhat, hogy a tömeg minket is elhagy, mint Jézust, de akkor vegyük észre, hogy csak az igaz marad. Nem kell meglepődnünk a kereszténység hanyatló időszakain. Ha a tömegek elhagyták Jézust kemény tanításai miatt, akkor nekünk is eljön ez az időszak. Bárhol is éljünk a világon. Így, ha arról van szó, hogyan kell bánni a bűnösökkel, ne legyen többé dühös ítélkezés. Tanúsíts megdöbbentő irgalmat a bűnösöknek. De ne rejtsd el az igazságot, és ne félj a szétszóródó tömegtől.
