VOLTAK-E NŐI PAPOK?

A Róma északi részén, a városból kivezető Via Salaria mentén a 2-4. század között vájt katakombák a földterület egykori ókori tulajdonosáról, Priscilláról kapták a nevüket. A Priscilla-katakomba őrzi Mária és a gyermek Jézus legrégebbi ismert ábrázolását (230-240) is.



Teljesen új színben és fényben láthatók a katakomba - a korai keresztények föld alatti temetkezési és istentiszteleti helye a keresztényüldözések korában - labirintusrendszerének falaira festett freskók, amelyeket lézertechnológiával állítottak helyre. A Lázárról elnevezett sírkamrában előtűntek a korábban alig látható bibliai jelenetek, többek között a Péter és Pál apostolt ábrázoló freskók. Restaurálták a katakombákban talált hétezer darab fehér márványból vésett szarkofág-töredékeket is, amelyek az ókori római szobrászat mesterművei.

Feltételezések szerint a freskókon az első keresztény közösségek nőpapjai is láthatók. Az egyik freskón az okker színű Görög Kápolnában nők egy csoportja úrvacsorát vesz magához. A másikon, a Fátyolos Asszony Fülkéjének nevezett teremben pedig egy nő kinyújtott karokkal látható, s éppen misét celebrál - állítják egyesek. Liturgikus öltözet van rajta, például stólát is visel, ami a papi hatalom jele.

A nők pappá szentelését szorgalmazó Római Katolikus Nőpapok Szövetsége (Association of Roman Catholic Women Priests) szerint mindez azt bizonyítja, hogy a korai kereszténység idején voltak női papok.