EMBERI MINŐSÉG ÉS SZÉPSÉG A BIBLIÁBAN

Az ókorban, amikor a Biblia íródott, nem volt még egészségtudomány. Nem határozta meg még pontos definíció az egészség fogalmát. Az emberek egyszerűen Isten ajándékának tartották a test zavarmentes állapotát és a vele járó hosszú életet. Az ótestamentumi ember hite szerint az egészség és a hosszú élet ajándékát Isten azoknak adja, akik megtartják törvényeit, mert ezek a törvények nem az embertől idegen parancsok, hanem az ember életét óvó rendelkezések, amelyben Isten védi szövetséges társait, akiket testileg-lelkileg áldani akar (2Móz 15:26; Jób 42:16).



Az egészség Ura
Ezért vannak a törvények között különbféle közegészségügyi tárgyú törvények, mint amilyenek a halottak érintésének tilalma, a mosakodások; sőt még olyan dolgokra is kiterjedt Isten figyelme, mint az ürülék eltávolítása a tábor területéről (3Móz 12-15; 5Móz 23:10-15). Isten ura az egészségnek: próbaként, mint Jób esetében, el is veheti, de ez csak ritka kivétel. Az Úr félelme, ami az igazi bölcsesség, az emberben olyan belső rendet teremt, amely kihat a test állapotára is (Préd 3:8). A betegségről könnyebb írni, mint az egészségről, mivel csak akkor emlékezünk meg erről a drága kincsről, amikor elveszítettük. Így volt ezzel a bibliai kor embere is.

Mégis van egy olyan bibliai szó, a tóp, ami az egészség fogalmát is magában foglalta. A szó jót, szépet és egészségeset jelentett. Nagyon jellegzetes, hogy a héber gondolkodás számára ez a három dolog egybeesett. Az volt a jó ami szép volt, és az volt az egészséges, ami jó és szép. Amikor Isten befejezte a teremtés művének egy-egy napját, a Biblia feljegyzése szerint azt állapította meg egy-egy nap után, hogy minden igen jó, vagyis szép és egészséges volt. Az egészséges élet szép és kellemes élet volt. Az egészséges ember volt a szép ember, akár férfi, akár nő volt az illető.

Milyen volt az egészséges, szép férfi?
Az emberi szépség normái az évszázadok során változtak és ezt a változást a Bibliában is nyomon kísérhetjük. Józsefet a szép termete és a szép arca tette csábossá (1Móz 39:6), ami együtt járt testi és erkölcsi egészségével. Saul magas termete miatt számított figyelemreméltó embernek, hiszen "nem volt nála szebb Izrael fiai között, egy fejjel magasabb volt az egész népnél" (1Sám 9:2; 10:23). Az ókori ember gondolkodása szerint a belső tartalmat a külső is kifejezi, ezért fogadta örömmel a délceg, erős, egészséges királyt örömmel a nép (1Sám 10:24).

Dávid uralkodásával egy másféle szépségideál jutott uralomra, de ennél az embertípusnál is fontos kívánalom volt az egészség. Dávid alacsony fiúcska lehetett, aki megtanult a természetben élni, a Biblia szerint "pirospozsgás, szép szemű és jó megjelenésű" volt (1Sám 16:12), nem tagbaszakadt óriás, hanem gyors eszű, jó mozgású fiatal. Ez is fontos kritériuma volt az egészségnek. Fiairól is ezt mondja az Írás, hogy: "Szép emberek voltak, nem volt bennük semmi hiba tetőtől talpig" (2Sám 14:25; 1Kir 1:6).

Új szépségideált a nagy karriert befutó Dániel teremtett a késő biblikus korban, akinek - társaival együtt - a szépségét csak fokozta, hogy mértékletes volt, és elutasította a király asztalán lévő bőséges, de a Biblia normái szerint tisztátalan (egészségtelen) táplálékot. Ő lett a késői zsidóság férfiideálja.

És milyen volt az egészséges, szép nő?
A Biblia a női szépségről is sokat beszél, amit erénynek tartottak, amelynek egyik legfontosabb kritériuma az egészség. A Biblia a női test minden porcikájának egészséges, szép működéséről beszél mindenféle álszemérem nélkül, mivel a Szentírásnak az az alapelve, hogy amit Isten megteremetett, abban ne vonakodjunk a szépet észrevenni. Jó példája ennek az Énekek Éneke, amely két szerelmes érzelmein, testi szépségének, egészséges érzéseinek leírásán keresztül példázza Krisztus és az Egyház, Isten és Izrael kapcsolatát. Sorra veszi a Biblia a menyasszony különböző testrészeit, megcsodálja szemeit, rebbenő tekintetét, egészséges fekete, természetesen göndör haját, szép, szabályosan nőtt fogait vagy piros ajakát.

A nő szépsége természetesen nem csupán az egyes testrészek szépségében mutatkozik meg. Az ókori ember nagyon sokra becsülte a kecses mozgást, amit több bibliai hasonlat is megerősít, ami talán ma egy kicsit furcsának tűnik számunkra. Egyik például így szól: "a fáraók kocsijába fogott paripákhoz hasonlítlak, kedvesem" (Én 1:9). Több Támár nevű hölgyet is ismerünk az Ószövetségből. Ez a név pálmafát jelent, aminek kecses mozgása, hajlékony rugalmassága volt a névadás gyökere.

A pirospozsgás, egészséges arcbőr mind a férfiaknál, mind a nőknél a szépség és az egészség elengedhetetlen kelléke volt. Az egészséges bőr elengedhetetlen feltétele volt, hogy olajjal megkenjék, hiszen a sivatag felől fújó, apró port szállító szél kicserepesítette, kiszárította az ápolatlan bőrt. Az olajat sokszor megillatosították, hiszen a jó illat is fontos kelléke volt az egészségnek

A teljes élet kulcsa
Mint látjuk, a Biblia nem életidegen könyv, nem aszkézist, hanem célszerű, szép és főként egészséges életet hirdet. Isten nemcsak a teremtett világot bízta ránk, hanem testünket, materiális létünket is. Azt akarja, hogy törvényeinek segítségével életünket jól használjuk, hiszen az élet kincs, szépség és jóság egyben. Isten azt akarja, hogy Tőle élni tanuljunk.

ATTILA
Ötletgazda

Ezeket olvastad már?

BOR ÉS BIBLIA

ÖZÖNVÍZ LEGENDÁK

JÉZUS ELÍTÉLÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI