| A KÍSÉRTÉS, MIT SOHASEM VÁRUNK |
"Akkor Jézus vitetett a Lélektől a pusztába, hogy megkísértessék az ördögtől." (Máté evangéliuma 4:1)
Az a kifejezés, hogy Jézus "vitetett" a pusztába, magában hordozza azt a jelentésárnyalatot, hogy bizonyára vonakodott. Nyilván megértjük az érzéseit, hiszen tudjuk, hogy a kísértés nem vasárnapi piknik! Számára itt kezdődött el az ellenséggel vívott, három és fél éven át tartó konfliktus, és emberi természete egyáltalán nem vágyakozott erre. Elképzelhetjük, miként imádkozott a Szentlélekhez: "Szükségem van a segítségedre ahhoz, hogy elinduljak a harcmezőre, és rálépjek a Golgotához vezető útra!" Az ellenség azonban megvárta támadásával a Megváltó legsebezhetőbb pillanatát. Negyvennapos böjtje után szervezete már táplálékért kiáltott, és ez az érzet olyan erős volt, akár egy függőségben az elvonási tünet. Nemrégiben olvastam, hogy az Egyesült Államok egyik magas rangú kormányzati tisztviselőjének lakosztályába új, biztonsági üvegből készült ajtókat szereltek be. A titkosszolgálat szerint az 58 000 dolláros ajtókra nagy szükség volt, ám amikor egy pénzügyi ellenőr az új biztonsági ajtók értékét vizsgálta, döbbenten tapasztalta, hogy a drága ajtók mindig tárva-nyitva állnak, és nem is őrzi azokat senki! Más szóval pénzkidobás volt az egész. Pusztai megkísértése során Krisztus olyan biztonsági rendszert használt, amely Isten minden gyermekének egyformán a rendelkezésére áll. "Meg van írva" - ezzel csukta be a kísértés előtt az ajtót, és győzelme előkészítette Sátán végső vereségét. Bár miután megkeresztelkedtünk vízzel vagy Szentlélekkel, az ellenség általában fokozottabb erővel támad, abban azonban biztosak lehetünk, hogy a Lélek nem vezet bennünket kísértésekbe. Sőt, Jézus azt tanította, úgy imádkozzunk, hogy ne vitessünk kísértésbe, hanem nyerjünk szabadulást a gonosztól. Ha azonban ostobaságunk miatt olyan helyzetbe kerülünk, ahol a kísértés már ellenállhatatlannak tűnik, a Szentlélek még akkor is emlékezetünkbe idézheti a Biblia szavait, amelyek profi biztonsági rendszerként működnek! A csüggedés pusztájában ilyenkor a győzelem és öröm virágai nyílnak! Imádság a mai napra
|
